Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egy interjúban beszélt erről Alekszandr Merten, az Atomsztrojekszport alelnöke, aki arra panaszkodott, hogy Magyarországon „ezer engedélyt kell beszerezni” az építéshez.
Módosítani kell a Paks II. projekt szerződéseit, változhat az ár, a részfeladatok, a határidők, terjedelme, a kötelezettségek. A német vezérlőrendszer helyett akár francia–orosz is jöhet. A blokkok az 2030-as évek elején indulhatnak el, derül ki abból az interjúból, amit Alekszandr Mertennel, a kivitelező orosz Roszatom leányvállalata, az Atomsztrojekszport szenior alelnökével készített a Portfolio.
A kérdező megpróbálta kihúzni belőle, hogy az első betonöntés – amit Paks II. esetében jövő március végére terveznek – után jellemzőn mennyi idő alatt készül el egy atomerőmű, de az alelnök csak annyit mondott, hogy minden projekt más, és számos tényező befolyásolja ezt.
Az egyik országban például kapunk egy általános engedélyt, és ezen engedély keretei között építünk, ám egy másik országban, például Magyarországon ezernyi ilyen engedélyt kell beszereznünk.
A paksi projektben ráadásul „két és félszer több betont fogunk felhasználni, mint például a Novovoronyezsi Atomerőmű esetében”, csak a talaj megerősítéséhez körülbelül 1 millió tonna cementre van szükség.
Idesorolta azt is, hogy az Európai Bizottság 2,5 évig vizsgálta a beruházás állami támogatásának szabályosságát. Szerinte többek között ezek miatt is kell átírni a szerződést, amelyet az alelnök élő dokumentumnak nevezett, amit időről időre módosítani kell.
A projekt öt év után december elején kapta meg legfontosabb engedélyét.
Arról is kérdezték, hogy mennyivel fog drágulni a projekt, de csak annyi derült ki, hogy drágulni fog. A drágító tényezők közé sorolta
- az inflációt,
- az ellátási láncok sérülését,
- az építőanyag-költségek emelkedését (például a cement ára már csak a kormányzat extra adója miatt is magasabb),
- a migráció szabályozásával kapcsolatos nehézségeket.
Az biztos, hogy Moszkvának nagyon kell a pénz.
Az alelnök elárulta, ahogy az első betonöntés után melyek lesznek a következő nagy mérföldkövek az építkezésben: a már leszállított első zónaolvadék-csapda beszerelése, a második zónaolvadék-csapda gyártása és leszállítása, a reaktortartályok legyártása, helyszínre szállítása és beszerelése.
Beszélt a magyar beszállítói arányról, azt mondta, hogy a végén akár 40 százaléknál is magasabb lehet ez. Jelenleg már körülbelül 150 cég dolgozik a projekten.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
