A válság előttitől még elmarad a magyar lakáspiac, de már szép ütemben tér magához. Az MNB lakáspiaci jelentése azt is megmutatja, hogy egyre kevesebbet tudnak alkudni a vevők, és arra is kitér, hogy 2025-ben pöröghet fel a piac még jobban.
Újra beindul a hitelezés, így nagy a kereslet a lakások iránt, a kínálat viszont szűk, az eredmény nem is lehet más, mint hogy jelentősen drágulnak az ingatlanok – vezeti le a Magyar Nemzeti Bank most kiadott lakáspiaci jelentése. Az elmúlt két évben, a nagy infláció idején sokan halasztották el a lakásvásárlást, közülük többen most térnek vissza az ingatlanpiacra.
Az elmúlt egy évben (2023 októbere és 2024 szeptembere között) 144 ezer adásvétel történt, ez a tavaly ilyenkorihoz képest 16 százalékos növekedés, viszont a hosszú távú átlagtól még 10 százalékkal elmarad. Az árak is nőnek, az előzetes adatok szerint egy év alatt 12,8 százalékkal mentek följebb országos szinten, Budapesten pedig 14,7 százalékkal. A lakásbérlés országosan 9,9, Budapesten 9,4 százalékkal drágább, mint egy éve.
Eközben EU-átlagban is drágulnak a lakások, de csak 2,9 százalékkal. A lakásépítés költségnövekedése pedig a tavalyi 16-ról 5,3 százalékosra lassult itthon, de ez még így is több mint a duplája az uniós átlagnak, ami 2,5 százalék.
Csok-totó
Az állami lakástámogatások egyik legtöbbet kritizált része, hogy arra adnak pénzt, ha a pár megígéri, hogy lesz még több gyerekük. Az MNB most erről részletes számokat adott ki: a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) plusz keretében eddig 7400 hitelszerződést kötöttek,
- ezek 63 százalékát olyanokkal, akiknek még nincs gyerekük, de vállalták, hogy majd lesz,
- 30 százalékát olyanokkal, akik egy gyerek mellé ígértek még többet (közülük a legtöbben még egy gyereket ígértek).
A gyerekvállalást ígérő, még gyerektelen párok körén belül a legtöbben,
- 37 százaléknyian azt adták írásba, hogy ugyan még nincs gyerekük, de lesz majd kettő is,
- 22 pedig azt, hogy nincs ugyan még gyereke, de egy majd lesz,
- az igénylők 4 százaléka pedig úgy szerződött, hogy még egy gyerekük sincs, de vállalták, hogy lesz három is.
Az is kiderül ezekből, hogy a korábbi csok-támogatásokra, amelyeket már a meglévő gyerekek után is igénybe lehetett venni, az igénylők 62 százaléka az óvatosabb stratégiánál maradt, és csak a maradék 38 százalék vett fel pénzt még meg sem fogant gyerekek után.
Az MNB azt is megnézte, hogy mennyit lehet alkudni. Ahogy élénkül a kereslet, úgy lett egyre kisebb az alkulehetőség, így most Budapesten 3, vidéken 5 százalékkal csökken a vételár a hirdetéshez képest középértéken (fontos részlet, hogy ez nem átlag, hanem medián, azaz az alkukat sorba rendezve ez a középső), míg tavaly ilyenkor ez a két szám még 3,8, illetve 5,7 százalék volt.
2025-ben megnőhet az ingatlanbefektetések vonzereje a jelentés szerzői szerint. 2025 első három hónapjában érünk el több ezer milliárd forintnyi lakossági állampapír kamatfordulójához, amikor sokan meggondolhatják, hogy a csökkenő hozamok miatt nem jobb ötlet-e ingatlanba befektetni. Ráadásul egy évre a kormány azt is lehetővé teszi, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat lakáscélra használják fel.
Lakáshitelből az idei első nyolc hónapban 148 százalékkal többet vettek fel, mint tavaly olyankor. A piaci lakáshitelek átlagos teljes hiteldíjmutatója (thm) 6,8 százalékosra süllyedt, a támogatott konstrukciókat is beszámítva pedig 5,5 százalékos volt az átlagos hitelkamat. Az MNB megkérdezte a bankokat is: ők úgy tapasztalják, hogy nagyon sokan keresnek lakáshitelt, úgyhogy még tovább élénkülhet a hitelezés.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.