Czepek Gábor magyarázatának végére még a kormány akkugyár-építési programjának dicséretéből is jutott.
Néhány nappal ezelőtt nagyot ment egy Európa-térkép a közösségi médiában: az ábra azt mutatta, hogy az egész kontinensen messze Magyarországon a legmagasabb az áram tőzsdei ára. A térképet a Válasz Online posztolta:
Eszerint Magyarország a legsötétebb foltként, november 11-én 306,33 euróért kínálta másnapi tőzsdei áron az áram megawattóráját. Az ár napról napra magasabb lett, az egész kontinensen csak Románia tartotta a lépést velünk az ipari villamos energia árának emelkedésében – de az ár másutt is nőtt, pl. Németországban, csak nem olyan mértékben, mint nálunk és a románoknál. (Az utóbbi napokban az ár aztán csökkenni kezdett, nálunk is, a cikk írásakor a másnapi tőzsdei átlagár Magyarországon 167,35 euró/MWh.)
A térképet többen félreértették, megijedtek vagy épp nem tudtak mit kezdeni vele: Facebook-felhasználók sokasága hitte azt, hogy a kirívóan magas szám a magyar lakossági fogyasztóknak szolgáltatott áram árának kilövését mutatja. Nem ez volt a helyzet, hiszen nálunk a lakosság továbbra is rezsicsökkentett áron kapja az áramot, ami jóval elmarad a valós piaci ártól, még akkor is, ha kicsúszunk az alacsonyabb rezsicsökkentett árat biztosító fogyasztási limitből.
A jelenség viszont akkora visszhangot vert, hogy szerdán Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára Facebook-posztban magyarázta el, miért lett nálunk hirtelen ilyen drága a tőzsdei áramár.
Mondandójának rövidített verziója: az árak az úgynevezett sötétszélcsend-jelenség és a németek miatt alakultak így. A sötétszélcsend azt az időjárási körülményt jelöli, amikor nem süt a Nap, de nem fúj a szél se, a németek meg úgy jöttek ide, hogy a zöldítési programjukkal rengeteg nap- és szélerőművet telepítettek, miközben leépítették a fosszilis- és atomerőműveiket. Vagyis az időjárás alakulása miatt hirtelen nem tudtak elég energiát termelni, cserébe nem is nagyon maradt hadra fogható, magas károsanyag-kibocsátású, viszont gyorsan indítható erőművük, hogy betömjék a lyukakat. Így hirtelen rengeteg energiát importáltak a határaikon túlról, ezzel felnyomva az importáram árát – melytől Magyarország is nagyban függ.
Úgy tűnik, Steiner posztja nem jutott el elég sok felhasználóhoz, mert pénteken Lantos Csaba energiaügyi miniszter helyettese, Czepek Gábor a VG.hu-n megjelentette saját magyarázatát az árak kilövésére. A miniszterhelyettes a szövegében ugyanúgy a sötétszélcsendet és Németországot teszi felelőssé az áremelkedésért, de nála már szerepet kap Magyar Péter is: Czepek szerint az ellenzéki Tisza Párt elnöke az ártérképet kihasználva “letette egy pillanatra a diktafont, hogy hazudjon egyet, és újabb támadást indítson a rezsicsökkentés ellen”.
Magyarról ismert volt, hogy jó darabig valóban támadta a rezsicsökkentést: az Európai Unió annak eltörlését szeretné, mégpedig azért, mert a valós, piaci áron szolgáltatott energia környezettudatosabbá neveli az embereket, és leszoktatja őket a pazarlásról. Miután a rezsicsökkentés rászoktatta őket, és még a mostani, csökkentett rezsicsökkentés sem tudott igazi takarékosságot a magyarokba nevelni. A politikus még október 3-án is erről posztolt. Az már a jelek szerint elkerülte Czepek figyelmét, hogy Magyar november 9-én, még a tőzsdeiáram-áras térkép facebookos berobbanása előtt már arról beszélt, hogy a Tisza Párt 2026-tól megtartja, továbbviszi és fejleszti a rezsicsökkentést, illetve “2026-tól megakadályozza, hogy a többszörösére emelt rendszerhasználati díjon Orbán oligarchái tovább nyerészkedjenek az emberek kárára”.
Czepek a magyarpéterezésen túl kifejti, hogy persze a sötétszélcsend a magyarországi energiatermelésben is zavarokat okoz. Itt ugyan egyelőre csak a napsütés hiánya a döntő – hiszen szélkerekek a kormány korábbi korlátozásai miatt sokáig nem épülhettek az országban, a mostani enyhítés után is még csak a majdani nagy szélpark helyének kijelölése zajlik, viszont a napelemprogram az utóbbi években berobbant. A napelemek kieső termelését gyorsan indítható olaj-, szén- és gáztüzelésű erőművekkel lehet kibalanszírozni, Czepek szövege szerint azonban “a megújulók bizonytalan termelése „visszafogja” a kiszámítható fosszilis erőművek nappali működését, azok kénytelenek üzemeltetési költségeik nagy részét egy későbbi, rövidebb üzemidő alatt biztosítani, amely éles árcsúcsokat okozhat az esti órákban”. Ez pedig a sötétszélcsendben fordítva is működik, az ilyenkor beröffentett fosszilis erőművek üzemeltetés és megtérülés céljából kénytelenek magasabb árakat szabni ezekben az időszakokban is.
Több szakértő is elmondta, hogy a tőzsdei árcsúcshoz a határkeresztező kapacitások szűkössége is hozzáteszi a magáét – vagyis az, hogy azért sem tudunk elég áramot importálni külföldről, mert nem elég nagy rá a kapacitása a szomszédaink villamosenergia-rendszerét a magyarral összekötő vezetéknek.
Czepek további okokat is sorol. Szerinte hozzátartozik még a jelenlegi árazási környezethez az a tény, hogy Ukrajnában jelentős, egyes becslések szerint 16-18 gigawatt termelőkapacitás esett ki az orosz bombázások következtében. “A kieső energiatermelést egy jó ideig nagyrészt a szomszédos országokból történő importtal lehet pótolni, ami Kelet-Európa országaiban jelentős többletkeresletet eredményezett. Ez a keresleti nyomás felhajtja a villamosenergia-tőzsdei árakat.”
A miniszterhelyettes aztán kiemeli, hogy a magyar energia jövője – hasonlóan egyébként a franciához – a megújulók és az atomenergia együttes felfuttatásán alapul. A megújulókhoz viszont rengeteg energiatároló kapacitás kell.
“Sok futurisztikus elképzelésről lehet olvasni ebben a témakörben, de üzemileg kipróbált, nagy hatásfokú rendszer csak a szivattyús tározós erőmű és az akkumulátor. Ebből a nézőpontból is igazolható tehát a kormány akkumulátorkapacitást bővítő iparpolitikája”
– védi meg a sok vitát kiváltó akkugyár-betelepítési programot Czepek.
A miniszterhelyettes aztán, ahogy várható, brüsszelezik is kicsit, azt írja, az uniós energiapolitika azonban “a szuverén nemzeti energiapolitikát nem támogatja. Diktátumokat alkalmaz a zöldpolitikában az egyedi sajátosságokat is figyelembe vevő racionalitás helyett. Atomenergia terén a támogató hozzáállás leginkább még csak papíron érezhető; az energiatárolás kérdésköre pedig szintén nem szerepel kellő hangsúllyal az uniós napirenden.”
Végül arról ír, hogy szerinte az európai gazdaság legnagyobb versenyhátránya a kínai és amerikai gazdasággal szemben a többszörös energiaár. Czepek szerint ugyanakkor ennek megszüntetése elérhető, a következő feltételek teljesülésével:
- Az atomenergia reneszánszát minden lehetséges eszközzel elő kell segítenie az európai energiapolitikai vezetésnek.
- Az energiatárolás, ezen belül az európai akkumulátoripar térnyerését ösztönözni és támogatni kell.
- Szén-dioxid-kvóta-revíziót kell végrehajtani a kiegyenlítő piacra dolgozó gázüzemű erőműveknél az olcsóbb kiegyenlítő energia biztosítása érdekében.
- Az orosz–ukrán tűzszünet elérése pedig a gázárak radikális visszaeséséhez vezet majd.
A végére Czepek aztán még visszateker két témához, és egyszerre üti őket, így:
“Összességében tehát azt tudomásul veszem, hogy Magyar Péter amellett, hogy Brüsszel megrendelését teljesíti azzal is, hogy a rezsicsökkentés eltörlését akarja, nem ért az energetikához. Bonyolult műfaj, különösen nehéz érthetően beszélni róla; de azt nem fogadom el, hogy ismerethiányból dezinformál.”
Pedig hát, mint írtuk, Magyar Péter november 9. óta már nem is akarja eltörölni a rezsicsökkentést.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.