A Semjén Zsolt által éjszaka benyújtott, agrártémájú salátatörvény-tervezet alapján – amelyről november 7-én az Átlátszó írt meg először – a jövőben gyakorlatilag egyáltalán nem lehet majd tudni, hogy milyen feltételekkel, méretben és kihez kerül a nemzeti földvagyon – mondta Ángyán József a Szabad Európának.

„A földprogram dokumentálása és elemzése azért is fontos, mert az orbáni Nemzeti Együttműködés Rendszere (a NER) számos jellemzőjét is magán viseli, annak egyik »állatorvosi lova«, amelyen látható e rendszer jellege és működése” – tette hozzá Ángyán, aki (amíg erre lehetősége volt) minden dokumentumot letöltött a Földet a gazdáknak! program során kiárusított, elárverezett földekről, mielőtt azokat „a kormányzati portálokról gyorsan és gondosan eltüntették”.

A szakember elemzései nyomán arra jutott: „a programban is egy olyan korrupt, legújabb kori feudális, hűbéribirtok-adományozó, klientúraépítő, jutalmazó/büntető rendszer körvonalazódik, amelyben az állam a gazdálkodó családok, helyi közösségek helyett a nemzeti tőke erősítése jelszóval politikaközeli üzleti, rokoni, baráti körökkel és/vagy nagybirtokos »zöldbárókkal«, továbbá a spekuláns tőkével, hazai és külföldi oligarcháival köt szövetséget, alakít ki stratégiai partnerséget”. Ennek érdekében a szereplőket a Fidesz vezető köreivel ápolt kapcsolatok alapján baráti és nem baráti érdekeltség kategóriába sorolja, rájuk pedig egymástól gyökeresen eltérő szabályokat, eljárásrendet alkalmaz, ami vizsgálatai szerint az állami földbérleti és privatizációs rendszer működésében és eredményeiben is világosan tetten érhető – magyarázta.

Ángyán szerint a Földet a gazdáknak! fedőnevű program keretében egyáltalán nem a kormány által hangoztatott „néppárti stratégiaváltás, a földön és a földből élő családok és helyi közösségek megerősítése és helyzetbe hozása”, hanem államilag támogatott földspekuláció, intézményesített földrablás, a NER tagjainak földvagyonhoz juttatása zajlott.

Elemzései alapján úgy gondolja, hogy a baráti érdekeltségek az állammal előzetesen egyeztettek, ennek eredményeként pedig elővásárlási jogot biztosító földbérlethez juthattak, ami „előkészíthette földprivatizációs sikerüket” – így például Hernádi Zsolt Mol-vezér és Garancsi István építőipari vállalkozó is gazdagon jutott földekhez).

A folyamat a dél-amerikaihoz hasonló „elképesztő birtokkoncentrációt” eredményezett: 2010 óta a gazdaságok száma az akkori 351 ezerről 2023-ra 196 ezerre. Vagyis 13 év alatt 155 ezerrel csökkent, azaz ennyi, a kormány által kiemelten kezelt „kis családi gazdaság, gazdálkodó család ment tönkre, adta fel a gazdálkodást, és területeik az elárverezett állami földek zömével együtt az egyébként is kedvezményezett nagyobbakhoz kerültek” – mondta a második Orbán-kormány földügyi államtitkára, aki 2012-ben mondott le a tisztségéről, és egy évvel később, a földtörvény megszavazása után lépett ki a Fidesz-frakcióból.