A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott egy rendeletet „az egyes családügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról” címmel. A tervezet szerint a 2024. január elseje előtt megszületett, de eredetileg 2023. december 31-e utánra várt babák (tehát koraszülés) esetében az idei évben beadott kérelmek esetében vállalt gyermekeknek minősülnének a kölcsön igénylése szempontjából és az elérhető kedvezmény szempontjából is. Vagyis a kérdéses család akkor is fel tudná venni a támogatott hitelt, ha további babát már nem vállalna – írja kommentárjában a Bankmonitor.

A törlesztés szüneteltetése is járna ezen gyerekek után, ami egyben azt is jelenti, hogy egy újabb gyermekkel már a 10 millió forint tartozáselengedésre is jogosult lehetne a házaspár.

További fontos változás a támogatott kölcsönt illetően, hogy eddig az állam javára a kölcsön teljes futamidejére elidegenítési és terhelési tilalmat és jelzálogjogot jegyeztek be az ingatlanra a kölcsönösszeg 20 százalékának értékére. A módosítással ez a teher csak 10 évre szólna. Ezen időszak alatt kell teljesíteni a támogatáshoz kapcsolódó utólagos feltételeket: többek között a család nem adhatja el, nem költözhet el, nem bonthatja le és nem adhatja át másnak használatra lakását. Az előírások megszegése a kamattámogatást büntetőkamattal – ami a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt értéke – kell megfizetni az állam felé.

Az első közös lakás esetén az ingatlan vételára nem haladhatja meg a 80 millió forintot, míg nem első közös lakás vásárlása esetén a limit 150 millió forint. Ez utóbbi esetben a meglévő vagy korábban értékesített lakás árát be kellett forgatni az új lakásba, ami akkor jelenthet problémát, ha az új ingatlan értéke alacsonyabb volt. Ebben a helyzetben felmerülhetett korábban olyan kiskapu, hogy a lakást ingyen – 0 forint vételár mellett – átadta egy rokonának a csok+ igénylője, így gyakorlatilag nem keletkezett beforgatási kötelezettsége. Ezt a kiskaput a jogszabály-módosítás bezárta: ajándékozás, bontás esetén a korábban meglévő ingatlan forgalmi értékét kell beforgatni az új vásárlásába.

Mint korábban a HVG is beszámolt róla, a csok plusz alapvetően befuccsolt: mindössze az igénylők 1 százaléka vállalt három gyereket. Az igénylők 58 százaléka egy, 26 százalékuk két gyereket tervez.

Babaváró: messzebb a büntetőkamat réme

Ugyanez a tervezet változtatna a babaváró hitel bizonyos feltételein is. Jelenleg ha egy párnak a futamidő első öt évében nem születne gyereke, akkor a kamatmentességet elvesztenék, a kölcsönt piaci kamat mellett kellene tovább törleszteni, az addig kapott kamattámogatás után pedig büntetést kellene fizetni az állam felé.

A módosítás értelmében mihelyst az ötödik évet követően megszületik a gyerek (pontosabban a terhesség a 12. hetébe lép, vagy az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válik), a párok azonnal visszakapnák a kamatmentességet, bár a két időpont között ugyanúgy piaci alapon, büntetőkamatok mellett kell fizetniük a hitelt. Emellett a család kérheti a törlesztési kötelezettség három évre szóló felfüggesztését is.

Jelen állás szerint ha egy házaspár úgy válik el, hogy még nem született meg a gyerek, de az elvált személy 5 éven belül újra házasságot köt, akkor a kölcsöne újra kamatmentes lesz, és a gyermekvállaláshoz kapcsolódó kedvezmények is újra elérhetővé válnak. A módosítással az öt évnél később megkötött házasságok esetén is járna ez a könnyítés, amennyiben úton van a gyerek, és a magzat túl van a terhesség 12. hetén.

Ha megszűnik a valamely okból a kamattámogatás, akkor az adós méltányossági alapon felmentést kérhet a büntetés megfizetése alól.

A tervezet alapján egyértelművé válik, hogy a büntetés, kamattámogatás visszafizetése mellett méltányossági alapon a kamatemelkedés alól is felmentés kérhető. Vagyis pozitív döntés esetén maradhat a kölcsön kamatmentes.

Történtek szigorítások is a babaváró kapcsán. A jelenlegi szabályok alapján ugyanis a büntetést kétféleképpen kell meghatározni: az első esetben azt kell megnézni, hogy az állam által a banknak fizetett kamattámogatás összege mekkora, míg a második esetben a kölcsön folyósítása és a feltétel megszegése közötti időre meg kell határozni a büntetőkamat mértékét. Ez a büntetőkamat a jegybanki alapkamat 3 százalékponttal növelt értékének felel meg, és a kölcsön összege után kell megfizetni.

Az így meghatározott két érték közül végül a magasabbat kell rendeznie a párnak. A tervezet alapján az első pontban leírt számítási mód megváltozik: az állam által fizetett kamattámogatást ugyanis megnövelik még a Ptk. szerinti kamattal is (ez a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot jelent). Vagyis az első tétel értéke meg fog emelkedni a számítás során.

Ez bizonyos esetekben azt eredményezheti, hogy a Babaváró kamatmentességre vonatkozó feltételeinek megsértése esetén a házaspárnak magasabb büntetést kell majd fizetnie a jövőben.

A tervezet alapján a kérdéses változások az új és a korábbi, már folyamatban lévő igénylésekre, kölcsönökre is érvényesek lennének.