A teljes állásban dolgozó magyarok fele havonta 360 ezer forintnál kevesebb fizetést vihet haza.
628 800 forintra nőtt a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete idén augusztusban, ez 13,1 százalékos növekedés egy év alatt – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. A nettó átlagkereset 12,9 százalékkal, 433 100 forintra nőtt.
Az infláció eközben 3,4 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy a reálkereset egy év alatt 9,4 százalékkal nőtt.
Az emberek többsége az átlagbér alatt keres, hiszen néhány magas fizetés nagyon fel tudja húzni az átlagot. Ezért is fontos szám a medián, vagyis az a szám, amelynél az emberek fele többet keres, a másik fele kevesebbet: ennek a bruttó értéke 520 ezer forint, a nettó pedig 360 100 forint.
A politikusok új nagy ígérete az, hogy hamarosan durva béremelkedés indulhat meg: a kormány előbb 2026–2027-re, aztán 2028-ra ígért egymilliós átlagkeresetet, közben pedig akár ezereurós minimálbért, Magyar Péter pedig azt mondta, hogy ha kormányra kerülne, 2030-ra lenne egymilliós a minimálbér. Ahogy azt bemutattuk, ebből az ezereurós minimálbérre van reális esély, az összes többi ígérethez vagy nagyon nagy gazdasági növekedés kellene, vagy olyan inflációt hozna magával, amely a 2022–2023-asnál is fájdalmasabb volna:
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.