A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából negyedévente készül el a KKV-szektor üzleti hangulatát mérni hivatott felmérés, a VOSZ Barométer. Ennek részleteiről, a vállalkozások előtt álló kihívásokról és lehetőségekről is beszélgettünk Perlusz Lászlóval, a VOSZ főtitkárával.
Noha az árak és a fizetések között még nagy különbségek vannak Kelet-Európa országaiban, arányaiban hasonlóan rosszul jönnek ki havi bérükből az átlagemberek.
A Nagy Márton-féle gazdaságpolitika felpörgése nyomán újraindul, sőt gyorsul a nyugdíjak csúszó leértékelődése a fizetésekhez, a GDP-hez és az állami összkiadásokhoz képest. Ha az átlagfizetéshez viszonyítunk, a 2028-as átlagnyugdíj annak fele sem lesz, miközben a 2010-es évek első felében még 75 százaléka volt. A 13. havi juttatás csak nyugdíjasvakítás.
A teljes állásban dolgozó magyarok fele havonta 360 ezer forintnál kevesebb fizetést vihet haza.
Reagált a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke a kormány ezer eurós minimálbért és 1 millió forintos átlagkeresetet váró tervére.
Az ING szakértője szerint a bérnövekedés egész évben kitarthat, ami erősítheti a vállalatok áremelési szándékait, és így ár-bér spirál alakulhat ki. A tanárok bérrendezése sokat javított a számokon.
Ez 14,8 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőtti átlagot. A reálbérek 10,4 százalékkal nőttek.
A közepes kereset nettója 360 ezer forint volt. A reálkereset közel 10 százalékkal nőtt.
Az átlagkereset havi bruttó 605 ezer, nettó 417 ezer volt februárban.
Az infláció lassulásának köszönhetően decemberben már több mint 10 százalékkal magasabb volt a reálkereset, mint egy évvel korábban. Az év egészét tekintve azonban a reálkereset közel 3 százalékkal esett vissza. Egy közepesen kereső magyar 2023-ban 312 ezer forint nettót vitt haza.
Ha pénzről, jövedelemről van szó, nehéz tisztán látni az egész képet.
Az átlagkereset 14 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az infláció lassulásával párhuzamosan a reálkereset 3,7 százalékkal nőtt.