Véres volt a szája?”

– kérdezte Orbán Viktor miniszerelnök a kezét dörzsölgetve egy kollégájától, aki épp kijött szünetre egy másik teremből, ahol Matolcsy György egyeztetett az Európai Tanács egyik 2011-es találkozóján. Orbán a kísérete értetlenkedésére elmagyarázta, hogy Matolcsy György a másik teremben a Nemzetközi Valutaalap képviselőjével tárgyalt. Az IMF-hez még a korábbi szocialista kormány fordult a 2008-as gazdasági válság idején, és ugyan a 2010-es választás után is megmaradt az együttműködés, az Orbán-kormány jóval ellenségesebben állt hozzá a nemzetközi szervezethez. Ahogy a miniszterelnök a delegációs szobában megjegyezte, ő azon a brüsszeli tárgyaláson is arra kérte Matolcsyt, hogy legyen kemény az IMF-fel, »marcangolja szét őket«.

Az anekdota a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében olvasható, amely azt mutatja be, hogyan alakult Orbán és Matolcsy viszonya az évek során. A fenti jelenetkor még feltétlen volt a bizalom.

A cikk 2006-ig megy vissza, akkor még paprikás volt a hangulat Orbán és Matolcsy között, utóbbi nyíltan előbbit hibáztatta a Fidesz akkori választási vereségéért a Schmidt Mária történész által igazgatott XXI. Század Intézet budai épületének kertjében, ahol a vezető fideszesek a választás után is összejártak. Matolcsy arról beszélt, hogy Orbán személye a probléma, mert nem hallgatja meg mások véleményét, csak a személyes hatalmi érdeke vezérli.

Kritikája eljutott Orbánhoz is, aki azonban megbocsátott neki. A Direkt36 forrásai szerint a miniszterelnök mindig keresi azt a „karaktert”, aki szembe mer szállni egy adott rendszerrel és van is víziója hozzá. Matolcsyban meglátta ezt, ezért magához édesgette. A forrás szerint Orbán ilyenkor a kiszemeltjét elhívja magához, elmondja neki, mennyire számít rá, és a nyilvánosság felé is jelzi, milyen közel áll hozzá az adott személy. Az illető miután ezt elhiszi, „szinte beleszeret Orbánba”. Ezt követően az aktuálisan kedvenc miniszter – mint amilyen később Lázár János és Palkovics László is volt – „rengeteget dolgozik, kockázatokat vállal”, és „szinte már azt érzi, hogy egyenrangú Orbánnal”. Ugyanez játszódott le a forrás elmondása szerint 2010 után Orbán és Matolcsy között is.

Matolcsy ázsióját csak növelte Orbánnál, amikor már jegybankelnökként 2014-ben ragaszkodott ahhoz, hogy minél gyorsabban bonyolítsák le a devizahitelek forintosítását. Szerencséje is volt, 2015 elején svájcifrank-árfolyam elszabadult, de ez már nem érintette a magyar devizahiteleseket. Orbánnak tetszettek az ehhez hasonló húzások, elégedett volt Matolcsyval. A kormánypárton belül pedig olyan „varázslóként” kezdték el elkönyvelni Matolcsyt egy kormányközeli forrás szerint, aki számos furcsa, nehezen megmagyarázható dolgot mond, de közülük néhány mégiscsak bejön.

A jegybankelnök aztán elkezdte megunni a jegybankelnökösködést, szeretett volna visszatérni a kormányba, de Orbán erre nem állt rá. Viszonyuk megromlása ide vezethető vissza a Direkt36 szerint. Matolcsy 2019 elején, az iparkamara egy rendezvényén egyértelműen jelezte szándékát, amikor felvázolt egy számos átalakítást, köztük az oktatási rendszer megreformálását is tartalmazó, 330 pontos programot, amellyel szerinte Magyarország 2030-ra beérhetné Ausztriát. Orbánt azonban nem hatották meg a bombasztikus elképzelések, érdemben nem is reagált a felvetéseire. „Kellemetlen volt az egész” – mondta az esetről egy, a miniszterelnökkel személyes viszonyban álló forrás.

A 2010-es évek végére Matolcsy a cikk forrásai szerint már nem egyszerűen vissza akart térni a kormányba, hanem gazdasági csúcsminiszter akart lenni, olyan minisztériumot akart vezetni, ami a Pénzügyminisztérium felett áll. Matolcsy és Varga Mihály pénzügyminiszter viszonyának elmérgesedése pedig innen ered. Orbán 2018-ban ismét Vargának adta a Pénzügyminisztériumot, és amikor 2019 elején Matolcsy első ciklusa a végéhez közeledett, Orbán újabb hat évre őt javasolta az MNB élére.

Matolcsy a koronavírus-járvány 2020. eleji berobbanása után újabb reformjavaslatokkal állt elő, az egészségügyi, az oktatási és nyugdíjrendszer átalakítására is javaslatot tett. A Direkt36 szerint akkor már olyan mértékű volt a bizalmatlanság a kormány és a jegybank között, hogy Matolcsy különböző sokpontos terveit a kormányzaton belül többen is egyfajta kormányprogramként kezdték el értelmezni. „Sokasodtak a jelek, amelyek arra utaltak, hogy Matolcsy válságkezelő, technokrata kormányfőként képzeli el magát” – mondta egy kormánytisztviselő arról, hogy a kormányzaton belül attól tartottak, az MNB-elnök megpróbálná kihasználni, ha a kormány belebukna a járvány következményeinek kezelésébe.

Miután Matolcsy rájött, hogy nem tud visszakerülni a kormányba, 2021-ben el akarta érni, hogy a második jegybankelnöki ciklusának 2025-ben esedékes lejárta után is a hivatalában maradhasson. A történteket ismerő források szerint Matolcsy részéről ez azért merült fel, mert 2021-ben még úgy tűnt, hogy az ellenzéknek esélye lehet a 2022-es parlamenti választáson. Így ebben a helyzetben a Fidesznek az volt az érdeke, hogy a kulcspozícióban lévő embereit minél hosszabb időre bebetonozza. Ehhez törvényt kellett volna módosítani, a jogszabály szerint ugyanis egy személy csak két cikluson át irányíthatja az MNB-t. Matolcsy azonban akkor már nem számított bizalmi embernek, Orbán így elutasította a kérését.

Orbán végül elengedte Matolcsyt. A Direkt36 kormányközeli forrásai szerint nem egy konkrét ügy miatt. „Kiszeretés történt. Orbán kiszeretett Matolcsyból. Ezzel párhuzamosan pedig Nagy Mártonba beleszeretett” – összegezte az egyik forrás. Ezzel arra utalt, hogy Matolcsy 2020-ban megvált befolyásos alelnökétől, az MNB operatív irányítójaként ismertté váló Nagy Mártontól, akit Orbán hamarosan maga mellé emelt, és pár év alatt az egyik legbefolyásosabb miniszterévé tett.