Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Megszavazták a farkas fokozott védettségének fellazítását célzó bizottsági javaslatot az uniós tagállamok. A héten voksolnak róla az illetékes miniszterek is, és ha rábólintanak, akár már decemberben átírhatják a Berni Egyezményt.
Egy lépéssel közelebb került az Európai Unió a farkasok védelmének feloldásához szerdán, amikor a tagállamok állandó képviselőinek tanácsa továbbengedte Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök (akinek a póniját tépte szét egy nagyragadozó két éve) decemberben benyújtott, erről szóló javaslatát. Csütörtökön így a tagállamok illetékes miniszterei is voksolhatnak majd róla.
A szerdai szavazáson meg nem erősített információk szerint csak két ország szavazott a farkasok mellett, a javaslat ellen: Spanyolország és Olaszország. Négyen tartózkodtak (például Románia), a többiek, így Magyarország is támogatta a farkasok vadászhatóvá tételét. Az ügyben e-mailt küldtünk Magyarország brüsszeli képviselete sajtóirodájának, hogy erősítsék meg, valóban igennel szavaztak, és indokolják meg a döntést. Ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
A természetvédők által sokat kritizált javaslat lényege, hogy a farkast kihúzzák a Berni Egyezmény fokozottan védett állatfajainak listájáról, és a védett, de vadászható fajok közé írják fel.
A száz éve a kihalás szélére került farkasok száma az utóbbi évtizedekben a természetvédelmi erőfeszítéseknek köszönhetően jelentősen emelkedett. Jelenlétük ugyanakkor egyre több konfliktussal jár, főként az állattartó és vadgazdálkodási ágazat panaszkodik.
A természetvédők inkább politikai indíttatást látnak a javaslat mögött, mintsem tudományosan megalapozott, valódi megoldáskeresést. Valójában nem is a farkasok által okozott kár az igazi probléma, viszont tökéletesek bűnbaknak a rendszerszintű problémákra visszavezethető feszültségek esetében – mondta Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programjának vezetője korábban a hvg.hu-nak, szerinte
túl egyszerű válasz egy összetett problémára, és mint ilyen, jellemzően nem vezet majd megfelelő eredményre.
Tavaly 23 uniós tagállamban regisztráltak szaporodó farkasfalkák jelenlétét, az egyedek számát 20 ezer fölé becsülik – ami még mindig messze alatta van a faj történelmi populációjának. A javaslat ellen több mint 300 környezetvédelmi és állatjogi szervezet tiltakozott. Szerintük a védettség felpuhítása túl korai, a farkaspopuláció még messze nem állt helyre, vadászhatóvá tételük nyomán pedig kárba veszhetnek az eddigi erőfeszítések.
Ha a javaslatot a tagállamok környezetvédelmi miniszterei is támogatják csütörtöki ülésükön, azzal felhatalmazást kap az EU, hogy a Berni Egyezmény soron következő állandó bizottsági ülésén is előterjessze. Ezt az ülést a december 2-ával kezdődő hétre tűzték ki Strasbourgban. Ahhoz, hogy átírják az egyezmény vonatkozó passzusait, a kétharmados többségre van szükség az 50 ország által aláírt egyezmény állandó bizottságában. Ha végül átírják a szöveget, azt követően láthat neki az Európai Unió a saját szabályainak módosításához.
Egyes tagállamokban, például Ausztria Tirol tartományában rendszeresen engedélyezik farkasok kilövését, amit a közelmúltban jogtalannak ítélt az Európai Bíróság.
Magyarországon tavaly keltett nagy felháborodást a Svájcból Borsodig vándorolt farkas kilövése, az ezért felelős vadászokat a közelmúltban engedték ki a letartóztatásból, tavasszal pedig öt farkas lelövése miatt akciózott a Nemzeti Nyomozó Iroda Putnok környékén.
A Sajó-völgyi farkasöléseket és a faj által okozott konfliktusokat videóriportban is feldolgoztuk:
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
