Minden leopárdnak megvan a maga egyedi hangja, amely alapján azonosítani lehet az állatot – állapította meg egy új tanulmány. Az egyedi üvöltő hangok felismeréséhez a mesterséges intelligenciát is segítségül hívták.
Egy ritka méhfaj miatt nem épülhetett meg a Meta új, mesterséges intelligenciát kiszolgálni hivatott adatközpontja, ami ráadásul nukleáris energiát használt volna.
Megszavazták a farkas fokozott védettségének fellazítását célzó bizottsági javaslatot az uniós tagállamok. A héten voksolnak róla az illetékes miniszterek is, és ha rábólintanak, akár már decemberben átírhatják a Berni Egyezményt.
Világrekorderként emlegették azt a farkast, amely Németországból Spanyolországig vándorolt a közelmúltban. Korábban viszont a jeladós svájci farkas, M237 rekordjától volt hangos a sajtó. Most akkor melyiküké az elsőség?
Sokan felkapták a fejüket, amikor hétfőn közleményben figyelmeztetett a haszonállatokat fenyegető farkasveszélyre az Európai Bizottság, amely elnökének pónijával tavaly végzett egy németországi nagyragadozó. Ha van is személyes érintettsége abban, hogy az EU-ban napirenden van a farkasok védettségének felülvizsgálata, tőle függetlenül is erősödik azok hangja, akiknek szúrja a szemét a farkasok gyarapodása. A természetvédők viszont figyelmeztetnek: összetett a kérdés, amit a jogilag körülbástyázott puskalövések nem fognak tudni megoldani, ehhez véres verejtékkel újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni velük.
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság örömmel tudatta a hírt, hogy a kérészek kirajzottak a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetben. Fotók és videó is készült a jelenségről.
Megerősítették a CITES panamavárosi természetvédelmi konferenciáján a hatvan cápafaj nemzetközi védelméről hozott előző heti, történelminek nevezett döntést, amely ezzel hatályba lépett.
A Hajógyári-sziget hétvégente, pláne jó időben szinte teljesen megtelik, rengetegen keresik a kevés megmaradt dunai zöldterületet és partot Budapest szívéhez közel. Nemcsak az óbudaiaknak, hanem szinte minden budapestinek van egy kellemes emléke a Filatorigát környékéről, ebből is látszik, mekkora szükségünk van a zöldre meg a folyóra. Most azonban veszélyben a sziget, ha kiépül a tervezett árvízvédelem: a WWF Magyarország azért küzd, hogy ne csökkenjen a városi zöldfelület, és ne vágják ki az ártéri erdő fáit. Mindent megtesznek azért, hogy ne szűnjön meg az egyik utolsó természetes, nem kiépített budapesti Duna-parti rész.
Cikkünket frissítettük az Országos Vízügyi Főigazgatóság döntése után.