Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Új csodafegyvert villantott fel Rogán Antal, majd Nagy Márton: a szakmunkáshitelt. Csakhogy 2021-ben már megpróbálkozott egy diákhitelszerű, szakmunkástanulók számára elérhető, szabad felhasználású hitel bevezetésével a kormány: akkor alig fél évet élt meg a konstrukció, mivel olyan sokan próbáltak visszaélni vele, hogy meg kellett szüntetni. A most felvázolt hitel inkább lehet pályakezdési támogatás, amely a munkavállalókon és egyes ágazatokon is segíthet, de nagyon sok még a nyitott kérdés.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának az Orbán-kormánytól nem távol álló elnöke 2024. június végén az ATV-nek beszélt arról, hogy indokolt lenne kedvezményes, 5-10 millió forintos hitellel támogatni a fiatal szakmunkásokat, hogy azok ne vándoroljanak külföldre. A kamarai elnök jól ismeri a kormányzat működését: nyáron arról beszélt, hogy „szeptember tájékán” kellene előállni az erre vonatkozó tervekkel. És tessék: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda főnöke augusztus 23-án, a tihanyi Tranziton beszélt először a diákhitel mintájára tervezett szakmunkáshitelről.
Parragh és Rogán is csak röviden körvonalazta, mit takarhat a konstrukció, elképzeléseik között ugyanakkor így is van néhány egyértelmű különbség: az MKIK első embere a frissen végzett szakmunkásokat támogatná az általa említett összeggel, a kormányfő személye körüli szuperminiszter viszont már arról beszélt, hogy „gyakorlatilag a diákhitellel azonos feltételekkel és azonos mértékben” vehetnék fel az új szakmunkáshitelt az igénylők: ez arra utal, hogy a politikus szerint már a kormányzat asztalán lévő terv szerint még a képzés alatt vehetnék fel a szakképzésben vagy felnőttképzésben részt vevők az új hiteltípust.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig az atv.hu-nak tisztázta, hogy a kormány tervei közelebb állnak a Parragh által felvázolt verzióhoz: a hitelt munkába állást követően vehetnék azok a fiatalok, akik 17–22 éves koruk között szakképző iskolát vagy szakgimnáziumot végeztek. Ez évente mintegy 30 ezer embert jelent: a KSH adatai szerint 2023-ban 59 879-en tettek szakmai vizsgát, ebből 33 406-an nappali oktatás keretein belül. A szabad felhasználású, tízéves futamidejű hitel feltétele lenne, hogy az érintett munkavállaló Magyarországon él és dolgozik (arról nem beszélt, hogy a hitelért cserébe mennyi ideig kellene itthon maradnia a munkásnak). „Ezt lehet pályakezdési támogatásnak is tekinteni” – magyarázta a tárcavezető a portálnak.
A Rogán által említett, diákhitelszerű konstrukció bejelentése azért is lenne furcsa, mivel már létezik: a kizárólag az egyetemi tandíjakra fordítható Diákhitel 2 mintájára 2021 májusa óta igényelhető az úgynevezett képzési hitel, amely a képzési költségek fedezését szolgálja. Mindkét konstrukciót közvetlenül a képzést nyújtó intézménynek utalják, számottevő különbséget egyedül a képzési hitelnél elvárt 20 százalékos önrész jelent.
A képzési hitelnek volt a Diákhitel 1-hez hasonló, szabad felhasználású formája, amelyet legfeljebb 1,2 millió forint értékben vehettek igénybe a szakmunkástanulók a megélhetési költségeik fedezésére. Ezt szintén 2021 májusától igényelhették, a hiteltípus azonban alig több mint fél évet élt meg: 2022-től megszűnt, mégpedig azért, mert az akkor még Magyar Péter által vezetett Diákhitel Központ Zrt. szerint rendszerűen pályázták meg kamutanulókkal a kedvező feltételekkel kínált hitelt.
A Diákhitel Központ a belső kockázatelemzési folyamatai során 2021 szeptemberétől több képzőintézet vonatkozásában visszaélésekre gyanút adó jeleket észlelt
– mondta még 2022-ben Magyar Péter a Telexnek. A visszaéléseket többnyire még a folyósítás előtt észlelték. A lap forrásai akkor arról beszéltek, hogy bűnözői körök képzelten, szegényebb embereket használtak ki a hitel felvételére, a névleges kedvezményezettek pedig mindössze 50-100 ezer forintot tarthattak meg a felvett összegből. Emiatt aztán a szabad felhasználású verziót alig fél év után kivezették, a képzési díjra fordítható hitel felvételének feltételeit pedig jelentősen szigorították, többek között ekkor vezették be a 20 százalékos önrészre vonatkozó elvárást is.
A Nagy Márton-féle magyarázat fényében nyitott kérdés maradt, hogy mire gondolt Rogán Antal, amikor a diákhitellel állította párhuzamba a tervezett szakmunkáshitelt. A kormány eddigi kommunikációja arra utal, hogy az új konstrukció feltételeiben és mértékében egyezne a diákhitellel, az azonban eddig nem derült ki, hogy a két típus közül melyikkel – erről Argyelán József, a Bankmonitor.hu elemzési igazgatója beszélt a HVG-nek.
Ha a Diákhitel 2-höz hasonlóan kamatmentes lesz a kölcsön, az egy jóval kedvezőbb konstrukciót jelentene, mint a Diákhitel 1-es konstrukció 7,99 százalékos kamata, amely Argyelán szerint ugyan az ingatlanfedezet nélküli személyi kölcsönöknél ugyan előnyösebb, de így is értelmezhető terhet ró az igénylőkre. A kölcsön összege szempontjából valószínűleg irreleváns a diákhitellel vont párhuzam, hiszen utóbbi havonta vagy félévente nyújtott kölcsön, míg a szakmunkáshitel összegét vélhetően egyben felvehetik majd az igénylők.
Jelentős kérdés, hogy milyen csatornán lesz igényelhető az új hitel, Argyelán több lehetőséget is elképzelhetőnek tart:
- a kereskedelmi bankokon keresztül lenne elérhető, mint a Babaváró vagy a Csok Plusz,
- a Diákhitel Központ Zrt. közreműködésével kerülne az összeg az igénylőkhöz,
- vagy valamilyen más pályázati, egyéb megoldás is szóba jöhet.
Ez azért is fontos, mert a lehetséges feltételeket is befolyásolja. A Bankmonitor szakértője az eddigi bejelentéseket úgy értelmezte, hogy a pályakezdést támogatná a hitel. „Ez alapján kérdéses, hogy rendelkeznie kell-e az igénylőnek a kölcsön felvételekor már munkaviszonnyal, igazolt jövedelemmel vagy sem” – magyarázza Argyelán, kiemelve, hogy ez a kereskedelmi banki hiteleknél alapvető elvárás.
Argyelán a szakmunkáshitel előnyeivel kapcsolatban arról beszélt, hogy az érintett fiataloknak egy valóban nehéz helyzetben tudna érdemben segíteni egy nagyobb összeg. „Így könnyebben tudnak a fiatalok az iskola befejezése után munkát keresni: akár a költözés, másik városba település sem lenne olyan komoly akadály” – részletezte az elemző, aki szerint a hazai munkavállalás előírása megakadályozhatja a fiatal, profi szakmunkások elvándorlását, amely egyes ágazatokban mérsékelheti a munkaerőhiányt.
A szakmunkások számára viszont hátrányt jelenthet a magyar lakcím és a hazai munkavállalás, mivel így legalább a kölcsön futamidejére elesnek a jóval magasabb fizetést kínáló külföldi munkalehetőségektől. Argyelán szerint arról sem érdemes megfeledkezni, hogy a szakmunkáshitelt végső soron vissza kell fizetni. „Az induló összeg nagy segítséget jelenthet, ugyanakkor a visszafizetés terhe meg is nehezítheti az igénylők életét.” E szempontból különösen fontos kérdés a hitel kamata, tekintettel arra, hogy a fiatal szakmunkások jellemzően kisebb bért kapnak, mint a diplomás pályakezdők.
Kérdésekkel fordultunk a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, hogy megtudjuk, melyik diákhitel-konstrukcióhoz hasonlíthat majd a szakmunkáshitel feltételrendszere, milyen csatornán kerülhet az igénylőkhöz, mekkora terhet róhat a költségvetésre, valamint hogyan akadályoznák meg, hogy a 2021-es, szabad felhasználású képzési hitel sorsára jusson. Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
