Kevéssé szívderítő adatokat közölt a héten a Központi Statisztikai Hivatal, az egyik pláne borús képet a magyar gazdaság helyzetéről. Iparunk júniusi teljesítményéről megállapították, hogy a termelés volumene éves összevetésben 3,7 százalékkal esett, az összes visszaeső feldolgozóipari alág közül a villamos berendezés gyártása zsugorodott a legjobban, ezen belül az akkugyártás 31 százalékkal. És ez utóbbi, tragikus eredmény még jónak mondható, mert májusban a visszaesése 32 százalékos volt – de azért innen elég nehéz félig telinek nézni azt a poharat.

Az ok, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium minden esetben siet rámutatni, a külpiacok (elsősorban Németország) gyengélkedése – ennek megfelelően az ipari export volumene is nagyot csökkent, és a magyar ipar jövője sem tűnik valami ígéretesnek, mert a feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene stagnált 2023 júniusához mérten. Szóval: a kormány a számtalan környezetvédelmi aggályt lesöpörve az akkugyártásra tette fel a magyar gazdaság jövőjét, a gyárak termelése döntően a külföldi megrendelésektől függ, amelyek azonban a jelek szerint tartós visszaesésben vannak.

Az építőiparról sem érkeztek jó hírek a KSH-tól. Itt éves összevetésben 1,4 százalékos volt a júniusi visszaesés, májushoz képest viszont 6,4 százalékos. A műfaj állócsillagai a stadionépítések. Ez a gigaprojekt talán lassan lezárul, itt egy összesítés az eddigiekről:

Nem minden európai ország tette közzé a negyedéves GDP-adatait, de akik igen, azok mezőnyében Magyarország a sereghajtók közé tartozik. A KSH adatai szerint ugyan a magyar gazdaság teljesítménye 1,5 százalékkal nagyobb volt az idei második negyedévben, mint tavaly ilyenkor, de idén január–márciushoz képest 0,2 százalékkal csökkent a mutató. Az Eurostat szerdán közzétett GDP-adatai szerint ezzel csak a svédeket (-0,8 százalék) és a letteket (-1,1 százalék) sikerült magunk mögé utasítani. Éves összevetésben már sokkal jobb a helyzet, ha úgy nézzük, akkor például Belgiumot, Csehországot, Németországot, Franciaországot, Romániát és Szlovéniát is megelőzzük.

Fogalmunk sincs, mi van Nagy Mártonnal. Most nem arra gondolunk, hogy a nemzetgazdasági miniszter rendszeresen elég meredek állításokkal kommentálja gazdaságunk különféle kanyarait, hanem arra, hogy végül is lesz-e új hivatala vagy sem. A Népszava a héten úgy értesült, hogy Nagy egy Nemzeti Kereskedelmi Hivatal névvel létrejövő boltfigyelő szerv élére kerül. Ez a hivatal az élelmiszerlánc-felügyeleti díjakra is pályázik, amely éves szinten több tízmilliárd forint bevételt jelenthet a nemzetgazdasági tárcának. Az NGM szerint azonban ez kacsa, pontosabban “megalapozatlan sajtóhír,” amelyet “a Nemzetgazdasági Minisztérium nem kíván kommentálni.” Itt tartunk most, várjuk a fejleményeket. A várakozás kínjait azonban remekül enyhítheti például a nagy csalásokról szóló sorozatunk heti cikke:

Vagy az alábbi írásunk, melyben a kormány gazdaságpolitikája találkozik – frontálisan ütközik – a kormány nyelvleuraló-nyelvújító törekvéseivel:

Összeborulás, nemfizetés

A hét legnagyobbat szóló céges híre mindenképpen az volt, hogy a független magyarországi tévézés utolsó bástyája, az RTL stratégiai megállapodást kötött a 4iG-vel, amelynek értelmében a NER vezető technológiai cége lesz a kizárólagos értékesítője a csatorna streamingszolgáltatásának. Emlékezetes, hogy az RTL nem sokkal ezelőtt eresztette szélnek az rtl.hu szerkesztőségét, és jelentette be, hogy a hírportált átalakítja magazinná. A két fejlemény külön-külön is kiverte a biztosítékot a maradék független médiát féltőknél, de a kettő együtt pláne nagy felhördülést váltott ki belőlük. Az RTL közleményben igyekezett csitítani a kedélyeket, azt mondták, a két fejleménynek nincs köze egymáshoz.

A másik komoly céges fejlemény a Dunaferr-ügy volt. A dunaújvárosi vasmű dolgozói nem kaptak fizetést, így hétfőn tüntetésbe kezdtek a társaság igazgatósági épülete előtt. A vezetés azt ígérte, még aznap utal, aztán nem utalt, így a munkások kedden is demonstráltak, míg végül csak megindultak a folyósítások. A korábban beígért egyszeri, 150 ezer forintnyi bónuszról azonban a vasműveseknek továbbra sincs információjuk. Ez mind azonban csak a jéghegy csúcsa, ahogy alábbi cikkünkben is olvasható:

Adós, autós, repülős

Keljünk át a Duna másik partjára, induljunk el Észak felé, és egy idő után megérkezünk Gödre, ahol szintén nem túl rózsás a helyzet, már ha a városi önkormányzatot kérdezik. Mint ismert, a gödi Samsung-gyárat elsőként nyilvánította különleges gazdasági övezetté a kormány, így annak helyi adóit már nem Göd, hanem a fideszes többségű Pest megyei önkormányzat kapja. A Népszava írta meg a héten, hogy a várostól elvett összegekből olyan civil szervezetek kaptak több mint 460 millió forintot, amelyek kormánypárti kiadványokat állítanak elő, vagy olyan rendezvényeket szerveznek, amelyek szereplői vagy fővédnökei nagyrészt helyi politikusok.

Kanyarodjunk vissza a cikk elején említett akkugyártás-parához: arra nem a szegedi BYD-üzem lesz a megoldás. A kínai elektromosautó-vállalat vezető mérnöke, Zhang Bo ugyanis azt nyilatkozta a Szeged.hu-nak adott pr-interjújában, hogy a Dél-Alföldön létesülő üzemben gyártott kocsikba nem hazai, hanem Kínából behozott akksikat szerelnek majd. Maradva az autógyáraknál, a Direkt36 mindeközben kiderítette, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter régi futsalos – és egykori luxusjachtozós – csapattársának cégéhez is jutott a debreceni BMW-üzem munkáiból. Az e-járművekkel kapcsolatban pedig ezt ajánljuk még az olvasók figyelmébe:

A Wizz Air elindította az “All You Can Fly” programját, amellyel szeptember 25-től az utasok 599 euró (236 ezer forint) befizetése után egy éven keresztül 9,99 euróért (4 ezer forintért) vásárolhatnak repülőjegyet. De csak 72 órával az indulás időpontja előtt választhatnak a rendelkezésre álló úti célok közül, ha még van rajtuk hely. És az éves légi bérlet nem fedezi a poggyászfeladás vagy ülőhelyválasztás árát sem, azért pluszban fizetni kell.

Nem esett még szó az újratöltött letelepedésikötvény-programról. Ez van most vele:

A nagy cégek mellett a kis- és közepes vállalkozásokról is legfeljebb felemás hírek érkeztek a héten. Alapból ezeket nevezhetnénk a magyar gazdaságfejlesztés motorjának, ám a K&H indexe szerint csak 61 százalékuk tervez fejleszteni. Ez nem tűnik kevésnek, az elmúlt negyedévekhez képest pedig egész jó arány, de elmarad a 2022 tavasza előtti szintektől. Kiugró fejlesztési hajlandóság mutatkozik a szolgáltatószektorban – épp ott, ahol a legmagasabb az infláció. A GKI közben felmérte, hogy a kis cégek 30 százaléka nem tervez béremelést idén. A középvállalatok 90 százaléka viszont biztosan emeli a fizetéseket.

Ismét ránéztünk az 50 legnagyobb magyarországi vállalat körmére, két átfogó cikkben foglaltuk össze, mit láttunk. Kerüljenek képbe:

Extrém forróságban aszalódó PET-palackok a kiszáradó Duna partján

Jön a fenntarthatósággal, környezettel kapcsolatos blokkunk, ami most sem lesz vidám. Kezdjük az egész országot lázban tartó műanyagpalackok ügyével. Aki a kedden véget ért Szigeten bulizott, feltűnhetett neki, hogy a fesztiválra valahogy nem férkőzött be az új visszaváltós rendszer, cserébe nem fizettették ki a vendégekkel az 50 forintos betétdíjat. A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. cégvezetője szerint azért, mert “a Sziget területén a Mohu nem teremtette meg a visszaváltási rendszer feltételeit”.

A Mohu erre közleményben reagált: „csodálkozva” olvasták Kádár Tamás mondatait, mert szerintük a cégvezető „érdekeseket állít,” mert ők “több megoldást” is felajánlottak a Szigetnek, de a fesztivál ezekre nem volt nyitott. Hogy ezek miért nem lehettek működőképesek, arról a fesztivál fenntarthatósági menedzsere beszélt – a Sziget vendégei végül simán csak szelektív hulladékgyűjtőkbe dobhatták a DRS-palackokat, onnan és a vendéglátóhelyekről a fesztivál hulladékudvarában a Mohu mobil gyűjtőkocsijai dolgozták fel őket.

Aki úgy érzi, még mindig nem tud eleget a Mohu palackvisszaváltós rendszeréről, annak az alábbi interjút ajánljuk, melyet kollégánk a visszaváltó-automatákat gyártó norvég TOMRA társaság magyarországi ügyvezetőjével készített:

Ha már műanyagpalack: a Gazdasági Versenyhivatal szerint egyes gyártók zöldre moshatták azokat, úgy értve, hogy reklámjaik állításával szemben a palackok nem is voltak 100 százalékban újrahasznosítottak. Hogy tényleg így volt-e, annak megállapítására vizsgálat indult, az érintett cégek a Szentkirályi, a Coca-Cola és a Fonte Viva.

Meleg van, nem? De: a HungaroMet a héten kiadott elemzése szerint az elmúlt 154 év legextrémebb júliusán vagyunk túl. Konkrétan ez volt a legforróbb és a hetedik legszárazabb is. Idén a hetedik hónapban 24,53 Celsius-fokos középhőmérsékletet mértek – a leghidegebb pedig az 1913-as, mindössze 17,26 Celsius-fokos országos átlaghőmérséklettel. A legszárazabb július 1952-ben volt, akkor mindössze 13,83 milliméternyi csapadék hullott, idén ez 22,23 milliméter volt. A legcsapadékosabb július az 1878-as, 173,71 milliméternyi esővel.

Nem csoda, hogy már a Duna is kiszáradóban van – igaz, nem nálunk, hanem a romániai szakaszán. A 4600 köbméteres sokéves augusztusi átlag helyett most másodpercenként csak 2900 köbméter vizet szállít a folyó, az Olt megyei Corabiánál az alacsony vízszint már a hajóforgalmat is akadályozza. Vissza Magyarországra: az extrém időjárás miatt a búzatermésünk mennyiségileg jó, minőségileg pocsék lett, nagy lisztáremelés jön.

A hét képe: fehér füsti fecske akadt magyar madarászok hálójába

Füsti fecskék

Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület

Jellinek go, Airbnb stop, Hungaroring pause

A cikk elején, a KSH-s hírek között szót ejtettünk azokról az épületekről, amelyek most nem annyira akarnak felépülni. Most nézzük meg, mi hír azokkal, amelyek már felépültek. Itt a hét egyik figyelemreméltó fejleménye az volt, hogy bejelentették: Jellinek Dániel Indotek Groupja csaknem 50 millió euróért megvásárolta az amerikai Blackstone Inc. alapkezelő vállalat által birtokolt Espacio León bevásárlóközpontot. Ez a spanyolországi Castilla y León tartomány egyik meghatározó kiskereskedelmi központja. A kormányközeli Jellinek lendületesen terjeszkedik külföldön, tavaly két plázát vásárolt Valenciában és Barcelonában, és korábban már vásárolt bevásárlóközpontot Olaszországban is.

Dübörög Budapesten az Airbnb-biznisz: a főváros a platformszolgáltatókon keresztül rövid távra kínált szálláshelyek forgalma alapján vezeti a régiót, olyan városokat is maga mögé utasítva, mint például Prága vagy Bécs. A fővárosban az aktív Airbnb-k száma 11 103, így a lakosságarányos Airbnb-k számában is régiós vezető Budapest, szintén Bécset és Prágát is előzve.

De nem feltétlenül marad ez így, a VI. kerületi önkormányzat ugyanis augusztus elején bejelentette, szeptemberben ügydöntő szavazást tartanak a társasházi lakások Airbnb-típusú szálláshelyként való kiadásának teljes betiltásáról. Amennyiben a kerületiek a tiltás mellett döntenek, az önkormányzat már az év végén rendeletet hoz, ami alapján 2026 januárjától válna illegálissá a kerületben a rövid távú lakáskiadás. Pedig sokak számára jelent megélhetést az Airbnb, és a terézvárosi önkormányzat is évi csaknem 700 millió forintos bevételhez jut belőle, de túlságosan elszálltak miatta az albérlet-, illetve lakásárak. Budapest egészét nézve most 250 ezer forint egy átlagos méretű lakás bérleti díja.

Az építés és a hasznosítás után ejtsünk szót az építőipar túlsó végéről, a rombolásról is. Alig egy hónappal az F1-es futam után rá sem lehet ismerni a mogyoródi versenypályára, teljesen szétverték a Hungaroringet a nagy megújulás előtt. Mostanra szinte teljesen eltűnt a főépület és a paddock, a bokszok helyén méretes gödrök tátonganak, elbontották mostanra a főlelátót is. És minderről fotókat is tudunk mutatni.