Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Megérkezett Paksra Oroszországból az első hosszú gyártási idejű, egyben legnagyobb tömegű berendezés, a passzív biztonsági rendszer kulcseleme, a zónaolvadék-csapda. Ugyan a projekt még nem tart ennek beépítésénél, de ha ott tartana, akkor sem lehetne megtenni. Ahhoz ugyanis szükség lenne a teljes értékű létesítési engedélyre, amit négy év alatt, mind a mai napig nem sikerült megszerezni.
„Az újonnan létesülő atomerőművi blokkok létesítése esetében a zónaolvadék-csapda elhelyezése nem minősül vasbeton szerelésnek, továbbá a beépítése csak a frissített Előzetes Biztonsági Jelentést (EBJ) elfogadását követően történhet meg” – közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a HVG érdeklődésére.
A hivatal válasza azt jelenti, hogy hiába érkezett meg a helyszínre, a zónaolvadék-csapdát jelenleg akkor sem lehetne beépíteni, ha amúgy a beruházás már abban a fázisban tartana.
Szimbolikus mérföldkő
„Újabb mérföldkőhöz ért a paksi bővítés azzal, hogy megérkezett Magyarországra az egyik legfontosabb hosszú gyártási idejű berendezésnek számító zónaolvadék-csapda vízi úton Oroszországból” – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter augusztus 1-én.
A megérkezett zónaolvadék-csapda olyan fontos, az atomerőmű biztonságát jelentő eszköz, amely közvetlenül a reaktortartály alatt helyezkedik el, így vészhelyzetben fel tudja fogni az abból kiömlő folyadékot. Maximális átmérője 11 méter, több mint 15 méter magas, a tömege meghaladja a 730 tonnát – magyarázta a miniszter.
„A fővállalkozóval közös célunk, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megépítsünk egy biztonságosan üzemeltethető atomerőművet. Az ehhez vezető út szimbolikus pillanata a legnagyobb tömegű berendezés, a zónaolvadék-csapda Paksra érkezése” – tette hozzá a sikerkommunikációhoz Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Létesítési engedély nélkül nem megy
A zónaolvadék-csapdát azért nem lehetne beépíteni, mert a Paks II-nek mind a mai napig nincs meg a legfontosabb engedélye az OAH-tól: a létesítési engedély.
Egész pontosan az erőműnek amolyan feltételes létesítési engedélye van. A hivatal 2022-ben kiadta az engedélyt, ám úgynevezett visszatartási pontot hozott létre.
A Paks II. az alapozásnak saját kockázatára nekiláthat, ám a betonacél szereléseken túl a reaktorblokkok építése csak akkor kezdődhet el, ha a vállalat frissíti és újra beadja az engedély alapját képező Előzetes Biztonsági Jelentést.
Ez 2022 novemberében megtörtént. Ám az OAH mind a mai napig nem hagyta jóvá a frissített EBJ-t. Ami kissé aggasztó, a procedúrát eredetileg 120 napra taksálták ugyanis.
Szó se róla, a Roszatom és a Paks II. a kezdetektől küzdenek az engedélyezéssel. A létesítésiengedély-kérelmet eredetileg négy éve adták be, az eljárás normál időtartama pedig legfeljebb egy év lehetett volna. Ezt az OAH meghosszabbította, hiánypótlásokat kért, végül 2022-ben kiadta a feltételes engedélyt. Teljes értékű létesítési engedélye pedig ugyebár azóta sincs az erőműnek.
Van még idő, de az engedélyeztetés elakadása aggasztó
A helyzet nem kritikus, egyelőre a gödörásás, talajszilárdítás zajlik, ezt követi az alapozás, ami még mindig betonacél szerelési munka.
Mindent megteszünk azért, hogy az idén vagy a jövő év elején ténylegesen is hozzákezdhessünk az új blokkok építéséhez és a későbbiekben beépítsük az új magyar atomerőmű passzív biztosági rendszerének ezt a fontos elemét
– közölte a zónaolvadék-csapda Paksra érkezése kapcsán Vitalij Poljanyin, a tervezést és építést végző Roszatom-leány, az Atomsztrojexport vállalat alelnöke, a Paks II. Atomerőmű építési projekt igazgatója.
Optimistán mondhatnánk, hogy nincs semmi gond, a földmunkák, az alapozási, vasbeton szerkezetépítési munkák jó ideig eltartanak még, addig a Paks II. biztos megszerzi a teljes értékű létesítési engedélyt. Sajnos pesszimizmusra ad okot, hogy ez 4 év alatt eddig nem sikerült – ismételjük: egy olyan eljárásban, aminek alapesetben egy évig kellett volna tartania.
Jelen állás szerint tehát a Paks II. a saját felelősségére látott neki az alapozásnak, anélkül, hogy a folytatásra a projektnek engedélye lenne. A legrosszabb forgatókönyv, hogy végeznek az alapozási, betonacél munkákkal, aztán az egész beruházást le kell állítani, amíg az erőmű nem kapja meg a teljes értékű létesítési engedélyt.
A finnek inkább elengedték a Roszatomot
A Roszatom egyébként nem csak Magyarországon vallott kudarcot ennek a típusú erőműnek az engedélyezésével. Ugyanígy járt Finnországban a hanhikivi-i erőművel. Annyi a különbség, hogy a finnek az Ukrajna elleni orosz agresszió után szinte azonnal szakítottak a Roszatommal. Részben épp a csúszásokra hivatkozva, illetve arra, hogy a háború ellehetetleníti a projekt megvalósítását.
A Paks II-nek az eredeti ütemterv szerint a 2020-as évek elején, közepén kellett volna termelésbe állnia. A beruházás elkészültét jelenleg a 2030-as évek elejére teszik.
A kormány – Szijjártó Péter – ujjgyakorlatként adja ki az újabb és újabb győzelmi jelentéseket a projektről, kis túlzással kapavágásonként. A létesítési engedélyről se a kormány, se a Paks II. projektcég, se a Roszatom nem kommunikál.
Az OAH az engedélyre vonatkozó kérdésekre mindig azt válaszolja:
A frissített Előzetes Biztonsági Jelentést vizsgálata jelenleg folyamatban van, amelyet akkor fogad el a hatóság, ha megbizonyosodott arról, hogy a vizsgált szempontoknak megfelel a dokumentum.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
