Gazdaság hvg.hu 2024. augusztus. 06. 13:21

Megint esnek az európai tőzsdék

Nem tartott sokáig a reggeli fellendülés.

Hiába szárnyaltak reggel a japán részvények 10 százalékos megugrással a hétfői – globális – beszakadás után, és hiába követték a felpattanásban Japánt az európai tőzsdék, úgy tűnik, a felívelés csak átmeneti volt. Kedd kora délutánra a kontinens pluszai szinte kivétel nélkül elolvadtak.

Kedden a londoni tőzsde szerény, 0,33 százalékos emelkedéssel nyitott, ám az emelkedést hamarosan esés követte, és így történt ez például a francia, a német és a magyar tőzsde esetében is. A mozgásokat a Portfolio is lekövette, eszerint a BUX kedden 2,4 százalékos pluszban is járt a nagy, általános fellendüléskor, azonban az emelkedés már délelőtt 11 előtt 1 százalékosra olvadt, és a cikk írásakor ez már csupán +0,17 százalék. A német és a francia tőzsde időközben már konkrétan mínuszba csúszott.

Csúnya pofont kapott a techszektor, de temetni nem kell

Bajban van a világ egyik legismertebb informatikai cége, amely dolgozóinak 15 százalékát kénytelen leépíteni. A riválisok jobban rá tudtak harapni a piaci trendekre, de a piac is átalakulóban van, és nem is biztos, hogy az Intel lesz a vesztese ennek.

A japán tőzsdei kilátásokkal kapcsolatban Jesper Koll, a Monex Group Japan ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy ő továbbra is bízik az országban, mert Japán fundamentumai erősek, a recesszió kockázata nulla, és a vállalati vezetők pedig eltökéltek a tőkehozamok növelésében.

A japánnal együtt a dél-koreai és tajvani részvénypiacok is erőre kaptak, mintegy 3,5%-kal emelkedtek a rekordszintű esés után. Most minden szem az USA-n, ahol a Nasdaq index további 3,4%-os esést szenvedett el. Hétfőn az S&P 500 3%-ot esett, a Dow Jones pedig 2,6%-os mínuszban zárt.

(BBC, Portfolio)

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.