Augusztus elsejétől az állam emelte a tranzakciós illeték nagyságát, vagyis a bankoknak emelt összegű adót kell fizetniük egyes megbízások után.

Az utóbbi napokban mindenki azt vizsgálta, hogy a pénzintézetek hogyan terhelik át az új adót, így komoly meglepetés, hogy egyes lakossági bankszámlák díja még csökken is a megváltozott adózási környezet miatt – szúrta ki a Bankmonitor.

Augusztus elsejétől a kormány módosított a bankok által fizetendő tranzakciós illeték mértékén. Ez a változás gyakorlatilag a legtöbb esetben emelést jelent. Az átutalások, értékpapír ügyletek után a korábbi 0,3 százalékról 0,45 százalékra emelkedett a díj. Ráadásul az illeték maximális mértékét is növelték 10 ezer forintról 20 ezer forintra. A készpénzfelvétel után fizetendő tranzakciós illeték augusztus elsejétől 0,6 százalék helyett 0,9 százalék lett.

A lakossági bankszámláknál a kis összegű utalások, postai befizetések, értékpapír ügyletek után nem kell adót fizetni – a limit augusztus első napjától 20 ezerről 50 ezer forintra emelkedett, vagyis az ilyen típusú lakossági megbízásoknál „csak” az 50 ezer forint feletti rész után kell megfizetni a banknak az illetéket.

Ez az adó – kezdetektől fogva – a bankot terheli, igaz, a pénzintézetek az ilyen extra terhet jellemzően igyekeznek áthárítani ügyfeleikre. Emiatt igen meglepőnek tűnik, de egyes lakossági bankszámláknak még csökkent is a költsége az adókörnyezet változása miatt.

A Raiffeisen Banknál és a K&H Banknál is akadnak olyan hirdetménymódosítások, amelyek kedvezőek a lakossági bankszámlával rendelkezőknek. Ez két dolognak köszönhető. Egyrészt a kormány jogszabályban tiltotta meg a bankok számára, hogy a lakossági ügyfeleik felé áthárítsák a megemelt adókat, így gyakorlatilag életbe lépett egyfajta, a lakossági bankszámlák díjstopja, a pénzintézetek nem emelhetik ezen számlák díjait 2024 végéig. Másrészt pedig az illetékmentes összeghatár 50 ezer forint nőtt. Így a bankok az adóemelést a lakossági ügyfeleikre nem terhelhetik át, a Bankmonitor szakértői eddig még kísérletet sem láttak erre.

Azon pénzintézeteknek pedig pozitívan változtatni kell a díjaikat, amelyek eddig a tranzakciós illetéket nevesített formában átterhelték, mivel az adómentes összeghatár emelését át kell vezetni a hirdetményeikben, kondíciós listáikban. Ezt a változtatást hajtotta végre a K&H Bank és a Raiffeisen Bank.

A vállalkozói számláknál ilyen pozitív hírekről nem lehet beszámolni, hiszen a vállalkozói számlák az állam nem vezetett be díjstopot. Sőt már számos bank megjelentette új hirdetményeit, melynek értelmében drágulnak az érintett csomagok. Várhatóan még több bank csatlakozhat a folyamathoz, így újabb áremelések várhatók a vállalkozói számláknál.

Emellett a devizaváltásokra érvényes kiegészítő illeték október elsejével indul. Ez az újabb adó még egyszer felkavarhatja az „állóvizet”. Várhatóan ez az újabb adónem is a vállalkozói számlák költségeibe gyorsan beépül majd.