Mészáros Lőrinc bankja is az emberekre hárítja a kormány tranzakciós illetékét
Sorra jelentik be a bankok, hogy amint megtehetik, továbbhárítják az ügyfeleikre a kormány által megemelt tranzakciós illetéket.
Sorra jelentik be a bankok, hogy amint megtehetik, továbbhárítják az ügyfeleikre a kormány által megemelt tranzakciós illetéket.
Az UniCredit februártól követi az ezt a lépést már korábban bejelentő négy bank példáját.
Az OTP vezérigazgató-helyettese szerint ezzel az olyan fintechcégek járhatnak jól, mint a Revolut.
2024 év végéig a lakossági bankszámlákat még díjstop védi, ezalatt a bankok nem háríthatják át a nyáron megemelt tranzakciós illetéket az ügyfelekre. Azonban két bank már most meghirdette, hogy 2025 januárjától a lakossági ügyfelekre hárítja a tranzakciós illeték ötven százalékos emelését. A Bankmonitor szakértői megnézték, mennyi plusz adófizetét jelent a bankoknak a megváltozott tranzakciós illeték. Ebből kiderül, hogy a számladíjak milyen mértékű módosítása lenne reális. Az eredmény eléggé megdöbbentő.
A K&H is emeli a lakossági díjait, január 6-től nőnek az átutalás és készpénzfelvétel díja is.
December végén lejár a kormány díjemelési tilalma, januártól komolyan emelkednek majd az átutalási mellett a készpénzfelvételi költségek is.
Semmi kétség: 2025-től a lakossági ügyfelek is megérzik a tranzakciós illeték idei emelését, előtte októbertől drágul a valutaváltás is. A privátbankokban egyre gyakoribb a vagyon külföldre vitele.
Maradéktalanul befizetik az adóikat, a magyar adóhatóság teljes képet kap róluk – állítja a HVG-nek a magyarországi fióktelep nyitására készülődő Revolut. Pontos adatokat a cég nem közölt, de kiemelte: ugyanolyan fontos célja a profitszerzés, mint a megfizethetőség.
Az év első felében felpörgött a lakossági hitelezés. A kamatcsökkentés azonban a havi nettó milliót közelítő jövedelmű módosaknak szól, akik viszont a legjobban rászorulnak, azok jutnak a legdrágábban hitelhez.
Elemzésük szerint az így kieső tranzakciók a szolgáltatóknak és a költségvetésnek is rendkívül fájó kiesést okozhatnak.
Az emelésnek közvetett és közvetlen hatása is van a Magyar Nemzeti Bank szerint, de utóbbit csak 2025 elejétől érezhetjük majd.
508 milliárd forint adózott profittal zárta az első félévet az OTP-csoport. A nyereség több mint kétharmada nem Magyarországról származott. A kormány nyári megszorítócsomagja, az illetékemelések idén 25 milliárd forint pluszsarcot jelentenek.