Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy az Amerikai Egyesült Államok következő elnökét ismét Donald Trumpnak hívják. Már a Joe Biden elnök elleni tévévita jelentősen javította az esélyeit, az ellene elkövetett merénylet pedig még inkább feltüzelheti híveit, szimpátiát ébreszthet a bizonytalanokban – igaz, akad olyan elemző, aki szerint a merényletnek nem lesz hatása a november eleji választásra és egyelőre az is kérdés, Biden versenyben marad-e vagy enged az egyre több aggódó hangnak és visszalép.

Bár Orbán Viktor igyekszik közeli kapcsolatot ápolni Trumppal – s a jelek szerint a magyar miniszterelnök, vagy legalábbis az általa képviselt politikai irányvonal szimpatikus a volt elnöknek – egyáltalán nem borítékolható, hogy Magyarország összességében jobban jár egy második Trump-adminisztrációval, mint egy második Biden- (vagy más demokratapárti) ciklussal.

Vámháború és NATO-izmozás várható

A Goldman Sachs közgazdászai szerint Donald Trump esetleges választási győzelme alapvetően rosszul érintené Európát, pontosabban az eurózónát. Várakozásaik szerint az alapforgatókönyvhöz képest akár egy százalékkal kisebb lehet a GDP növekedése, az infláció pedig valamelyest (0,1 százalékponttal) magasabban alakulhat. Az elemzés szerint a legnagyobb probléma a külkereskedelmi viszonyokban beálló bizonytalanság lenne, a Trump-adminisztráció borítékolhatóan nyomás alá helyezné a védelmi és biztonsági kiadások miatt a partnerországokat, és az amerikai belföldi gazdaságpolitikai döntések is átgyűrűző hatással lennének az európai gazdaságra.

Az USA és az EU közti külkereskedelmi feszültségek csúcson voltak Trump előző elnöksége alatt, kisebb vámháború alakult ki: Washington védővámot vetett ki az európai acélra és alumíniumra, amire válaszul Brüsszel számos amerikai termék vámját megemelte. Ami a jelenlegi helyzetet illeti, Donald Trump már általános vámemelést helyezett kilátásba esetleges újraválasztása esetére. 2018-2019-ben a külkereskedelmi kapcsolatok körüli bizonytalanságok mintegy 2 százalékkal mérsékelték az eurózóna ipari kibocsátásának mértékét.

Ami a védelmi kiadásokat illeti, Donald Trump nyíltan kritikus a NATO-val, a volt – és talán leendő – elnök szerint a katonai szövetség tagjai „kihasználják” az USA-t, különösen azok, amelyek védelmi ráfordításai nem érik el legalább a GDP-jük 2 százalékát. Ha Washington mérsékli katonai szerepvállalását Európában, vagy legalábbis megkérdőjeleződik elkötelezettsége, akkor az uniós országok kénytelenek lesznek növelni védelmi kiadásaikat. Arra is jó esély van, hogy megválasztása esetén Trump leállítaná, vagy legalábbis jelentősen visszafogná Ukrajna támogatását. Ebben az esetben az EU-nak kellene mélyebben a zsebébe nyúlnia.

Sok a bizonytalanság és az egyéb tényező

Ha Trumptól vámemelések várhatóak, adócsökkentések, laza költségvetési politika, annak alapesetben inflációt erősítő hatása volna, ami magasabb kamatkörnyezetet indokol az USA-ban – vagyis összességében a dollár erősödése felé hatna. Márpedig ha a dollár erősödik, akkor a feltörekvő gazdaságok – mint Magyarország – devizái jellemzően gyengülnek.

Donald Trump esetleges újabb ciklusát vélhetően kiszámíthatatlanság jellemzi majd a gazdaságpolitikában is. Márpedig a forint árfolyamának a kiszámíthatatlanság jellemzően nem kedvez – mondja Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A forint árfolyamát várhatóan továbbra is nagy volatilitás jellemzi majd, de hogy Trump elnöksége gyengítené-e az árfolyamot, azt egyelőre lehetetlen megmondani. Nem tudni, egy esetleges Trump-kormány milyen konkrét intézkedéseket vezetne be, milyen vámpolitikát folytatna, és hogy pontosan hogyan viszonyulna az orosz-ukrán háborúhoz. Az eddigi nyilatkozatok alapján a régi-új elnök megpróbálna nyomást gyakorolni a harcoló felekre, ami akár pozitív elmozdulást is jelenthet – persze nem tudni, ha lesz békemegállapodás akkor milyen feltételekkel és mikor.

A magyar deviza árfolyamára ráadásul az új amerikai elnöki cikluson túl számos más tényező lesz hatással. Például az, hogy Matolcsy György jegybankelnök második mandátuma jövőre véget ér, harmadik nem lehet – egyelőre nem tudni, ki veszi át az MNB irányítását, és ugyanakkora hangsúlyt fektet-e majd a forint stabilitására, mint Matolcsy jelenleg. Egyelőre az inflációs pálya körül is akadnak bizonytalanságok, ami befolyásolja a jegybank várható kamatpolitikáját.

A Fed kamatot fog csökkenteni

Egy esetleges Trump-elnökségnél rövid távon fontosabb kérdés, hogy a Federal Reserve mikor indítja el a maga kamatcsökkentési ciklusát, és milyen pályát kíván befutni. Jerome Powell jegybankelnök hétfői nyilatkozata, illetve a vártnál kedvezőbb inflációs adat után az elemzők és a befektetők nagy többsége szeptemberre várja az első kamatcsökkentést, a piac az idei évre két kamatvágást áraz.

Bár Powell továbbra sem adott konkrét iránymutatást, azt hangsúlyozta, hogy a Fed – ahogy minden jegybank – előre tekint, így nem várja meg, amíg az infláció 2 százalékra mérséklődik. Ennyi a Fed inflációs célja – az éves infláció Amerikában 3 százalék volt júniusban, havi alapon pedig mérséklődést mutatott. Utóbbira 2020 májusa óta nem volt példa. A jegybank irányadó rátája 5,25-5,5 százalék. A magyar jegybanki alapkamat 7 százalék.

Donald Trump újraválasztása nem feltétlenül lenne negatív fejlemény Magyarország és a forint számára – mondja Németh Dávid. Az új elnök 2025 elején lép hivatalba, onnantól kezdve mintegy másfél évig nem lesz fontos választás se Magyarországon, se a fontosabb partnerországokban. A külpolitikai kapcsolatok várhatóan zökkenőmentesebbek lennének egy Trump-kormánnyal, mint a Biden-adminisztrációval. A republikánus elnök előző ciklusa alapján azért adódnak vitás ügyek, mint például Magyarország vízumpolitikája vagy a két ország közötti kettős adóztatást kezelő egyezmény megújítása. Utóbbi ügyben egy Trump-kormánnyal könnyebben indulhat el a párbeszéd.

A következő hónapokban Magyarországon az infláció 4 százalék körül mozoghat, 2025 elején valamivel 4 százalék alatt stabilizálódhat. Az MNB várhatóan igyekszik majd mérsékelni a magyar kamatfelárat – Virág Barnabás alelnök a minap azt nyilatkozta, két-három kamatvágás még lehet idén. A tovább mérséklődő kamatkörnyezetben a forint az euróval szemben lassan gyengülhet, idén az elmúlt időszakban látott 380-390-es szint helyett inkább a 385-400-as szinten mozoghat – ismerteti alapvárakozását Németh Dávid. Jövőre pedig 400 körül, valamivel 400 fölött mozoghat az árfolyam.

Fontos lett az árfolyam

A hazai elemzők között abban konszenzus van, hogy jelentős és trendszerű árfolyamgyengülésre nem kell számítani. Már csak azért sem, mert a jegybank – legalábbis amíg Matolcsy György az elnök – a pénzpiaci stabilitást, elsősorban a forintárfolyamot kiemelt figyelemmel kíséri.

A jegybanknak árfolyamcélja nincs, ám újabban az intézményben úgy értékelik, hogy az árfolyamváltozások sokkal gyorsabban és sokkal erősebben jelennek meg a fogyasztói árakban, mint a korábbi években. Ha pedig az MNB fenntartható módon el akarja érni 3 százalékos inflációs célját, azzal nem összeegyeztethető a forint jelentős leértékelődése.

Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Túry Gergely