Harminchárom indiai mezőgazdasági vendégmunkást szabadított ki a rabszolgasághoz hasonló munkakörülmények közül a rendőrség az észak-olaszországi Verona tartományban, és közel félmillió eurót (196 millió forint) koboztak el a visszaéléssel gyanúsított két zsarolójuktól – közölte szombaton az olasz rendőrség.
A munkahelyi kizsákmányolás azóta került Olaszországban a figyelem központjába, miután júniusban életét vesztette egy indiai gyümölcsszedő, akinek a karját levágta egy gép, a főnöke pedig az út szélén hagyta meghalni.
A rendőrségi vizsgálat szerint a legutóbbi esetben a gyanúsítottak, egy szervezett bűnbanda vezetői, szintén indiaiak, idénymunkákra kiadott engedélyekkel vitték honfitársaikat Olaszországba, fejenként 17 ezer euróért, “szebb jövőt” ígérve nekik.
A bevándorlókat mezőgazdasági munkákra alkalmazták, a hét minden napján 10-12 órát dolgoztak 4 eurós órabérért, amit csak akkor kaptak meg, ha kifizették az összes adósságukat – közölte a rendőrség, amely “rabszolgaságnak” minősítette, ahogyan a bevándorlókkal bántak.
Egyeseket arra kértek, hogy további 13 ezer euró kifizetéséig ingyen dolgozzanak, amiért állandó foglalkoztatási engedélyt ígértek nekik, amelyet a rendőrség szerint sohasem kaptak volna meg.
A gyanúsítottak ellen rabszolgatartással és munkahelyi kizsákmányolással kapcsolatos bűncselekmények miatt emeltek vádat, az áldozatok pedig védelmet, munkalehetőséget és legális lakhatási okmányokat kapnak – közölte a rendőrség.
Más európai országokhoz hasonlóan Olaszország is gyakran pótolja vendégmunkásokkal a növekvő munkaerőhiányt, és a kiadott vízumok rendszerével gyakran visszaélnek.
Az országban szintén gondot jelent a munka törvénykönyvének megsértése. Az Istat nemzeti statisztikai hivatal 2021. évi adatai szerint az olaszországi munkások mintegy 11 százalékát foglalkoztatták jogellenesen, a mezőgazdaságban ez az arány több mint 23 százalék volt.
Nyitóképünk illusztráció
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.