Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Átalakulóban van a húsipar Németországban, mivel egyre kevesebb hús fogy, a feldolgozók pedig nem tudják kihasználni a kapacitásaikat. Az egyik meghatározó szereplő, a holland Vion például teljes németországi üzletágát szeretné eladni. A Deutsche Welle riportja.
Bajban vannak a németországi vágóhidak. A németek egyre kevesebb húst esznek, emiatt akad már olyan cég is, amely lassan feladja jelenlétét az országban.
„Terveink szerint a jövőben főleg a Benelux-államokbeli termelésünkre koncentrálunk” – válaszolta júniusban a németországi vágóhídüzletág eddigi egyik legbefolyásosabb szereplője, a Vion vezérigazgatója, Ronald Lotgerink arra a kérdésre, hogy miért vonulnak ki szinte teljesen a német piacról. A döntés még meglepőbb a vállalat szervezeti struktúráját tekintve: a Vion Németországban 16 gyártóüzemet működtet – miközben az anyaországban, Hollandiában csak feleannyit.
Bennfentes értesülésre hivatkozva a német Handelsblatt azt írta, a Vion „kényszerűségből” adja el németországi üzemeit. A számok is ezt igazolják: a cégcsoport vesztesége a 2022-es pénzügyi évben 29 millióról 108 millió euróra nőtt.
Az eredetileg az elhullott állatok feldolgozására 90 évvel ezelőtt alapított Vion ma a világ egyik legnagyobb nemzetközi húsipari vállalata. A német piacon azonban csak a harmadik: a Westfleisch és a Tönnies-csoport is megelőzi, utóbbi elég sokkal. A cég neve az elmúlt években több alkalommal jelent meg negatív hírekkel összefüggésben: rossz higiéniás körülményektől kezdve az állatkínzásig sok mindennel vádolták.
Rohamosan csökken a húsfogyasztás
De nemcsak a Vion-csoport, hanem az egész ágazat jelentős bevételcsökkenéssel szembesül. Ennek egyik oka a németek étkezési szokásaiban keresendő.
„Németországban az emberek egyre kevesebb húst fogyasztanak. A Szövetségi Mezőgazdasági Információs Központ (BZL) előzetes adatai szerint az egy főre jutó éves húsfogyasztás 2023-ban 51,6 kilogrammnál járt, vagyis a korábbiakhoz képest újra 430 grammal csökkent” – nyilatkozta a Német Táplálkozástudományi Társaság (DGE) munkatársa, Silke Restemeyer.
A trend visszatükröződik a húspótló termékek piacának ezzel párhuzamos bővülésében. A vegetáriánusok és vegánok láthatóan nem akarják nélkülözni a „húsélményt” – mindössze azt várják, hogy a gasztronómiai termék ne húsból legyen. Legyen szó zöldségből készült „húsgombócról”, tofuból gyártott „kolbászról” vagy szejtán alapú „kacsasültről” – a Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) szerint a húspótlók iránti kereslet folyamatosan nő. A felmérések szerint a németországi vállalatok tavaly 16,6 százalékkal több húspótlót állítottak elő, mint az előző évben, 2019-hez képest pedig több mint a duplájára nőtt a termelés.
A Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmiszerügyi Hivatal munkatársa, Susanne Abe a húsmentes táplálkozás térnyerését az ökológiai szempontok iránti megváltozott szemlélettel magyarázza: „Egyre több emberben tudatosul, hogy a nagy húsfogyasztás milyen károsan hat nemcsak az egészségünkre, hanem az éghajlatra és a természetre is”.
Riválisok a startvonalnál
Nem csak a fogyasztói szokások változásai gyakorolnak nyomást a piacra. A nagyvállalatok megérzik például, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) miatt néhány ázsiai országban behozatali tilalmat rendeltek el – ebbe a régióba korábban sok olyan terméket exportáltak nagy mennyiségben, amelyeket Európában nehéz értékesíteni, például a Kínában csemegének számító sertésfület.
A Kínával vagy Oroszországgal kapcsolatos kereskedelmi viták, illetve az oroszországi szankciók ugyancsak befolyásolják a húsfeldolgozók gazdasági mutatóit. Június 17-én például a kínai kereskedelmi minisztérium bejelentette, hogy dömpingellenes vizsgálatot kezdett az uniós országokból importált sertéshússal kapcsolatban. Piaci megfigyelők ezt egyfajta revansnak tartották az EU egy korábbi, kínai piacot fenyegető bejelentésére, amely szerint az EU büntetővámokkal sújthatja az ázsiai ország elektromosautó-gyártóit.
„Kevesebb állat, több hely”
Az sem könnyíti a német húsfeldolgozók életét, hogy folyamatosan új állategészségügyi előírásoknak és követelményeknek kell megfelelniük. Nemcsak az EU diktálja ezeket szabályokat, hanem maga Berlin is. Cem Özdemir mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter többször nyilatkozta, hogy alapjaiban akarja megreformálni az állattenyésztést. Szerinte „kevesebb állatot kell tartani, azokat viszont nagyobb helyen és minél kíméletesebben kell tenyészteni”. Ha azonban csökken az állattartás volumene, akkor a vágóhidaknak is kevesebb munka és bevétel jut.
A Destatis aktuális, németországi hústermelésről szóló adatai máris alátámasztják azt, amiről a miniszter beszél: tavaly ismét kevesebb húst termeltek a német vállalatok nagyjából négy százalékkal (körülbelül 280 ezer tonnával), mint az előző évben. 2016-ban még 8,25 millió tonna volt az éves össztermelés, tavaly viszont már csak 6,8 millió.
A német húsipari szereplők attól tartanak, hogy más, a németországinál kevesebb és kevésbé szigorú előírással sújtott piacok – például a spanyol vagy a lengyel – beszállítókként jelentkezhetnek, és még inkább kiszoríthatják a német vállalatokat a hazai piacról. Közben sorra jelentik be a német vágóhidak, hogy csökkentik a foglalkoztatottak számát is.
Nem a Vion lesz az egyetlen kivonuló?
Egyes szakértők azzal számolnak, hogy a német húsfeldolgozóipar hamarosan még jobban megrendül. Egy másik versenytárs, a nagy dán húsipari vállalat, a Danish Crown szintén elhagyhatja Németországot, bár maguk a dánok ezt egyelőre cáfolják: „A konkurencia ezt szeretné ugyan, de maradunk Németországban” – nyilatkozta a cég szóvivője.
Tény, hogy a Danish Crown 2023-ban jelentősen, nagyjából harmadával csökkentette vágóhídjai kapacitását, igaz, ezt már korábban beharangozták. A cég kommentárja szerint a termeléscsökkenés oka az, hogy Németországban már tavaly is egyre kevesebb volt a levágásra tenyésztett állat. Mellesleg maga vállalat is átrendeződés előtt áll: fél évvel ezelőtt ismertette új stratégiáját, és már a jelenlegi vezérigazgató, Jais Valeur utódját keresik.
Az iparág tehát továbbra is mozgásban van, amit a Vion a saját gyárbezárásaikkal kapcsolatban úgy kommentált: „a konszolidációs folyamat még nem zárult le Németországban”.
Szerző: Dirk Kaufmann. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A cikket Bogár Zsolt szerkesztette.
További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatók.
Címlapkép: Sertéshúsfélék az egyik ellenőrző terminálon egy alsó-szászországi vágóhíd vágóterében. Fotó: picture alliance / Ingo Wagner/dpa
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
