Az 52 Celsius-fokot meghaladta, egyes mérések szerint a 53-at is megközelítette a csúcshőmérséklet Indiában, a szélsőséges időjárás vasárnapig már 77 áldozattal járt a CNN cikke szerint.

A hőség különösen veszélyes az idősekre, és azokra, akik olyan munkakörben tevékenykednek, amelyben egész nap napon vagy hűtés nélküli helyiségekben dolgoznak. Az ottani helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy az indiaiak háromnegyede a hőveszélynek fokozottan kitett munkakörben dolgozik, elsősorban építkezéseken, gyárakban vagy a mezőgazdaságban. A kormányzat emiatt kötelező szieszta előírásával próbálja védeni a munkásokat: az építkezésen dolgozókat munkáltatóik déltől délután háromig kötelezően fizetett szabadságra küldik.

Az idei első áldozat egy 40 éves gyári vendégmunkás volt, akit hőguta miatt szállítottak egy delhi kórházba. Az intézmény egyik orvosa szerint

a halálozási ráta akár 60-80 százalék is lehet hőguta esetén.

„Akit gyorsan lehűtenek, az stabilizálódik, és túléli. De ha túl későn kerülnek kórházba, és későn tudunk beavatkozni, akkor magas a halál esélye. Nem tudjuk megmenteni őket, ha túl későn érkeznek” – mondta a Ram Manohar Lohiya (RML) kórház orvosa, Ajay Shukla a CNN-nek. 

Aki teheti, inkább ki sem mozdul otthonról, a beszámolók szerint sokan inkább az ebédet is megrendelik, csak hogy ne kelljen elhagyniuk a lakásukat. A házhoz szállítással foglalkozó cégek egyértelműen érzékelik a kereslet növekedését a legforróbb órákban, ami viszont azzal jár, hogy a futároknak épp ekkor kell még több időt az utcán tölteniük. A munkáltatók éppen ezért hűvösebb ruhákkal, frissítővel, valamint hűtött pihenőhelyek biztosításával próbálják elviselhetővé tenni a munkakörülményeket, erről a Reuters számolt be.

Az árusoknak szintén nehézségeket okoz a forróság, hiszen ők nem tehetik meg, hogy otthon maradjanak, a forgalmuk viszont jóval alacsonyabb. Kali Prasad, aki kocsijáról hideg vizet és limonádét árul, arról panaszkodott a CNN-nek, hogy a meleg miatt nincs senki az utcákon. Prasad elmondása szerint ő az egyetlen kereső a családjában, így kénytelen a helyenként 50 fokos hőségben is kiállni az utcára. Egy másik árus pedig arról beszélt, hogy napi bevételének felét vízre költötte.

Egy tanulmány szerint 2021-ben 167,2 milliárd munkaóra esett ki az elviselhetetlen hőség miatt, ami az indiai GDP 5,4 százalékának megfelelő jövedelemkieséshez vezetett. Az elmúlt években pedig csak súlyosbodtak a hőhullámok, amelyek ellen az indiai kormányzat kritikusai szerint az ország nem készült fel eléggé. Egy szakértő a BBC-nek arról beszélt, hogy a halálozásokat sem mérik megfelelően, és a hivatalosan közölt statisztikáknál jóval többen halnak meg a hőség miatt. 

A helyzetet rontja a vízszolgáltatás akadozása is. A hőség miatt megugró vízigényt a szolgáltatók nem tudják kielégíteni, ezért korlátozásokat vezettek be a vízfogyasztásra. Azok, akiket a hatóságok pazarláson (például kocsimosáson) érnek, 2000 rúpiás (közel 9 ezer forintos) bírságot kell, hogy fizessenek. Azokon a helyeken, ahol nincs vezetékes víz, a tartálykocsik a szokásos napi kettő helyett csak egyszer érkeznek, ilyenkor pedig elszabadul a pokol, van, aki teljesen kimarad a vízosztásból.

A hőség hatására egyre több a tűzeset is, amely gyakran a klímaberendezések túlmelegedésére vezethető vissza. Szerdán, a legforróbb napon 183 tűzesethez riasztották a tűzoltókat, többhöz, mint az év bármely más napján – írja a The Washington Post.

A hőhullám ráadásul az április óta tartó választással is egybeesett. Az áldozatok közül 33-an a választás lebonyolításában működtek közre szavazóbiztosként a CNN cikke szerint. Az elhunyt biztosok családja 1,5 millió rúpiás (6,5 millió forintos) kártérítést kapott. A választáson mintegy 15 millió fő működött közre, de a hőség nem csak az ő életüket veszélyezteti. A Le Monde szerint egy szavazó is meghalt, miután elájult sorban állás közben.

Szerdán Delhiben 52,9 Celsius-fokot mértek, a városban az elmúlt években rendszeresen 45 fok fölé kúszott a hőmérséklet, de ilyen forróság még sosem volt. Igaz, a mérés hitelességével kapcsolatban is merültek fel kételyek, de a nem sokkal kellemesebb 52,3 fokot már az indiai hatóságok is megerősítették. Az Indiai Meteorológiai Hatóság vasárnap arról tájékoztatott, hogy a hét közepéig fennmaradhat még fennmaradhat a hőhullám, ezt követően a dél felől érkező monszun hozhat lehűlést. Könnyen lehet, hogy egyik szélsőségből a másikba csap így majd át az indiai időjárás, az országtól délre található Srí Lankán legalább 15-en meghaltak a monszunesőt követő áradásokban és földcsuszamlásokban.

India számára amúgy sem ismeretlen a hőség, a klímaváltozás azonban tovább ront a helyzeten. Az ország a világ harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, a karbonsemlegesség elérésére 2070 a kitűzött céldátum, most még az országban felhasznált áram jelentős része szénből származik. A felmelegedés eredménye az is, hogy már éjszaka sem hűlnek le úgy az indiai városok, mint az évezred elején, az Al-Jazeera által idézett kutatás szerint az éjszakai hőmérséklet mintegy 2 fokkal magasabb jelenleg, mint 2001 és 2010 között volt.

Nyitóképünkön hőgutát kapott ember 2024. május 30-án a varanasi nagy hőhullám idején egy kórház sürgősségi osztályán. Fotó: AFP / Niharika Kulkarni