A hét talán legfontosabb eseménye az volt, hogy elérkezett a céges beszámolók leadásának határideje. Rengeteg céget megnéztünk, akit érdekel az összes, az ide kattintva nézelődhet.

Aki pedig ezt nem szeretné, annak mutatunk párat címszavakban:

• Óriási veszteséget hozott össze az Aldi 2023-ban Magyarországon
• Már a fizetésképtelenség fenyegeti a Vasútvillt, miután Homlok Zsolt és Mészáros Lőrinc lánya elváltak
• Átlépte az ezer milliárd forintos álomhatárt a trafikokat ellátó cég árbevétele, a profit is rekordot döntött
• Rekordszintre szárnyalt a 2Rule profitja
• Szijjártó testvérének és a Rogánt reptető családi cégnek is jutott a Szerencsejáték-cég milliárdos szponzorpénzeiből
• Rekordra ugrott a kecskeméti Mercedes-gyár nyeresége, de az Audinál is nőtt a profit
• Tiborcz István most kivételesen nem tudott milliárdos osztalékot kivenni 0 forint árbevételű cégéből
• Szíjj Lászlóék átnevezték a Közgépet, és 750 milliós profitot értek el vele

A magyar költségvetésről elég sokat írtunk az utóbbi időben, a legritkábban pozitív értelemben és ez tavaly sem volt másképp: 2023 januárjában például a Magyar Államkincstár a 2022 decemberében kihirdetett, semmilyen független intézmény által meg nem vizsgált, a parlament által meg nem vitatott és el nem fogadott kormányrendelet alapján kezdte meg a közpénz elköltését.

Fazekas István

Ezek után nem meglepő, hogy 100 pontos skálán mindössze 22 pontot ért el a 2023-as magyar költségvetés átláthatósága az OBS nemzetközi felmérésben. Mindez azt is jelenti, hogy a vizsgált 125 ország rangsorában a 100. helyre került Magyarország, ez egyben a régió legrosszabb teljesítménye, még Ukrajnának is majdnem kétszer annyi pontja lett.

Reakciójában a Pénzügyminisztérium nem hazudtolta meg magát: rossz módszertan, baloldali NGO, Soros és Gyurcsány volt a hibás, az érdemi kritikákra azonban nem reagált a szaktárca.

Bár a költségvetéssel nemcsak a fenti gondok akadnak, hanem például az is, hogy a tervezett éves hiány több mint 100 százaléka teljesült már idáig is, nem csak emiatt főhet a kormány feje: soha nem látott mélységbe zuhant a magyar születésszám, hiszen 30 vagy 31 napos hónapban még soha nem született olyan kevés gyerek, mint idén áprilisban.

Az alacsony születésszám annyiban nem meglepő, hogy bár a kormány szeretettel hangoztatja ellenkezőjét, az Eurostat adatai szerint Magyarország uniós szerint a sereghajtók között van a családtámogatások tekintetében: az EU-ban az egy főre jutó családtámogatások átlagos összege 777 euró, nálunk mindössze 292 euró volt 2021-ben.

Túry Gergely

A kevés születő gyerek pedig nemcsak azért gond, mert folyamatosan tovább csökken a magyarok száma, de azért is, mert hamarosan lejár az első babaváró-szerződések határideje, márpedig a vállalt gyerekek a csok- és babaváró-kedvezményezettek 20-30 százaléka esetében nem születtek meg.

Számukra komoly gondot jelenthet, hogy elveszítik a kamatkedvezményeket, a legfrissebb adatok szerint 12 ezer szerződésben összesen 115 milliárd forint van veszélyben.

És hogy pontosan mivel kell számolnia annak, aki kicsúszik a határidőből? A tudnivalókat ebben a cikkben foglaltuk össze.

A hét egyik nagy eseménye volt itthon, hogy sok évnyi várakozás után végre megnyílt az első magyar Primark-üzlet. Bár nincs benne semmi különös, Magyarországon mégis óriási rajongás övezi az Írországból indult áruházláncot. 

A keddi megnyitón nem meglepő módon hatalmas tömeg várta, hogy végre maga válogathasson a Bébi Yoda és Csubakka plüss és a minyonos pizsamák közül, volt, aki több órával a nyitás előtt érkezett, hogy biztosan jusson neki mindenből.

Bár a cég online nem árulja a termékeit, a csalók már akcióba lendültek:  már fel is tűnt az első, csalók által üzemeltetett webáruház a primark-magyarorszag.com cím alatt.

Arról már rengetegszer írtunk, hogy milyen nagy az influenszerek hatása a mai fiatalokra, a héten pedig azzal is foglalkoztunk egy GVH-vizsgálat nyomán, hogyan szereznek pénzt. Ez már csak azért is fontos kérdés, mert az influenszerekre, pontosabban a bennük rejlő marketingpotenciál kiaknázására már itthon is komoly iparág épült ki, a jövője pedig még kecsegtetőbb. 

Ugyanakkor a pénzek elszámolásával már vannak gondok, a versenyhivatal szerint mindössze a szondázottak 20 százaléka tartja be mindig a szabályokat, 54 százalék általában betartja azokat, nagyjából negyedük viszont soha vagy csak nagyon ritkán tesz közzé bárminemű tájékoztatást.

Na de mi a helyzet a boltokban? A hvg.hu bevásárlókosarába egy elképzelt négyfogásos, négyfős vasárnapi ebédhez szánt, 19 tételből álló listát nézünk meg minden hónapban és most azt láttuk, hogy január óta az átlagár csaknem 3,5 százalékkal nőtt, havi szinten pedig 1,6 százalékos volt az árnövekedés.

Ebben a hónapban az alma és a burgonya drágult a leginkább, miközben a tojás ára némileg csökkent. Jó hír viszont, hogy lassan, de biztosan csökken az alternatív (mentes) élelmiszerek ára. Ennek a kosarunknak az értéke január óta több mint 12 százalékkal esett vissza, amit leginkább az egyébként igen drága gluténmentes verziók (legolcsóbb) árának visszaesése magyaráz.

A hét képe: “Elképesztő” állapotú éttermet talált a Nébih Debrecenben.

NÉBIH

A héten publikáltunk egy kutatást, melyben az elmúlt 25 év adatait feldolgozva elemezték azt, hogy valóban nagyobb-e a korrupciós kockázat a Fidesz vezette önkormányzatoknál. A végeredmény eléggé egyértelmű lett, erről itt olvashat bővebben.

A CRCB kutatásából kiderül az is, hogy a leglátványosabban 2011-12-ben, valamint 2019-ben és 2022-ben volt nagyobb a fideszes városoknál a kockázat, de az is, hogy az elmúlt öt év közül négyben az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknál évente 10-20 milliárd forint volt a kockázatosnak ítélt közbeszerzések összértéke, a fideszeseknél pedig 30-35 milliárd.

Ha már önkormányzatok: a lakhatással kapcsolatban megtudtuk azt is, hogy pénz nélkül lehet találni jó megoldásokat. Habitat for Humanity ugyanis a kreatív helyhatóságokat díjazta, így kiderült, hogy jó példa lehet az, ha az önkormányzat eladja a már menthetetlen lakásokat és az így szerzett pénzből költ a többi még menthető lakás karbantartására.  

Az önkormányzatok lépéseire azért is szükség lehet, mert a héten kiderült az is, hogy nem indul el időben az új otthonfelújítási program.

Sokáig az volt a menet, hogy a kormány ad pénzt, a cégek pedig megígérték, hogy a támogatásért cserébe mennyi embert fognak állást adni. Nos, ez már a múlt. Az egyedi kormánydöntésekkel odaítélt munkahelyteremtési támogatások fejében tavaly alig pár cégnek kellett állást teremtenie: egészen pontosan 203-ból 21-nek.

És hát az is kérdéseket vet fel, hogy kinek és mi alapján adják a támogatásokat.

Ha külföldi cégekről van szó, úgy már nem annyira teljhatalmú a kormány: bár elég régóta lehet hallani arról, hogy állami segítséggel venné meg a Fidesz-közeli MaVag a spanyol Talgót, a csehek bekavarhatnak. A cseh Skoda ugyanis bejelentkezett és egyelőre úgy tűnik, hogy rövid idő alatt nagyobbat haladt előre, mint a magyar vetélytársa 

A spanyol Talgo vállalat üzemében

AFP/Josep Lago

És a héten írtunk arról is, hogy a bosznia-hercegovinai gázcégeknek kemény kártérítést kell fizetniük a magyar gázhálózat üzemeltetőjének, mert felrúgták a tranzitszerződést, mikor az orosz Gazprom az ukrán-magyar útvonalról a Török Áramlatra tette át a szállításokat. A boszniai energiaminisztérium szerint valami bűzlik, mert az FGSZ-es szerződést nem sokkal korábban az FGSZ számára kedvezően módosították.

Bár, ha azt halljuk, hogy magyar űrkutatás, sokak szája görbül felfelé, hiszen úgy gondoljuk, hogy az csak a nagyok játszótere. Ám ez ma már nem így van, és bár az új magyar űrkorszak a NER-ben fogant, de jól is elsülhet.

A fordulópont 2015 volt, abban az évben ugyanis kétszer annyi piaci magántőke áramlott a világ űrvállalataiba, mint a megelőző 10 évben összesen. És ez az érték azóta is ezen a magas szinten mozog némi ingadozásokkal.

Magyarországon vannak már most is sikersztorik és van is mire büszkének lennünk: magyar űreszköz soha nem ment tönkre működő űreszközön. Reméljük, a jövőben sem fog, az viszont biztos, hogy már kiválasztották azt a magyart, aki a legközelebb az űrbe mehet.

Amennyiben szokott koncertekre járni, úgy vélhetően ön is kapcsolatba került a Ticketmasterrel, vagyis annak tulajdonosával, a Live Nationnel. A cég ugyanis olyan nagyra nőtt, hogy az USA-ban az igazságügyi minisztérium bejelentette, hogy megindítja a trösztellenes eljárást ellene.

AFP / Jaap Arriens

A most megfogalmazott vádak szerint a cég a helyszínek tulajdonosait arra kényszerítette, hogy kizárólagos szerződést kössenek a Ticketmasterrel a jegyek forgalmazására, felhasználva a promóterpiacon meglévő részesedését. Ugyan évtizedek óta lehetett tudni, hogy a céggel gondok vannak, a balhét ki más, mint Taylor Swift rajongói robbantották ki, amikor az énekesnő világ körüli turnéjára olyan sokan akartak jegyet venni, hogy lefagyasztották a rendszert.

Bár Üzbegisztánról általában nem az üzleti lehetőségek jutnak az ember eszébe, az OTP mégis úgy döntött, hogy kipróbálja magát és első külföldi nagybefektetőként megérkezett a helyi bankpiacra. Persze, ha azt nézzük, hogy a 36 milliós országban a népesség 60 százaléka 30 év alatti, úgy számolnak, évente csaknem egymillió gyerek születik, akkor már érthető, hogy a vezető magyar bank miért látja egy gyorsan növekvő piac ígéretét.

Azért kihívás van bőven: a helyi nagyvállalati ügyfelek számára a fizetési fegyelem például nem annyira volt komolyan veendő dolog, de a helyieknek az is szokatlan volt, hogy a bank dönt arról, kit szeretne hitelezni, és kit nem, nem kormányzati utasításra ad pénzt valakinek.