Nem sok pénzük van a városok vezetőinek a lakhatási problémák megoldására, feladatuk annál több. Ebben a helyzetben díjazta a Habitat for Humanity Magyarország azokat az önkormányzatokat, amelyek a most záruló ötéves ciklusban sokat tettek a jó lakhatásért.

A nagy és közepes helyeknél a VIII. kerület nyerte el a díjat, a kisvárosok között Keszthely lett az első helyezett, az ötezer lakosnál kisebb települések közül pedig Jánoshida bizonyult a legjobbnak.

Az egyik első lehetőség arra, hogy pénzt szerezzen az önkormányzat a saját lakásainak karbantartására, az, hogy a már menthetetleneket eladják. Így tettek a Józsefvárosban és Keszthelyen is – a nagyságrendek persze mások, de az arányok hasonlók, a VIII. kerületben 2019-ben a mintegy 4000 önkormányzati bérlakásból 800 volt rettenetes állapotban, Keszthelyen 300-ból 80. Amit nem lehet megmenteni, azt pénzzé próbálják tenni, így már lesz miből fizetni a többi felújítását.

Speciális józsefvárosi megoldás volt az, hogy korrupcióellenes programot indítottak el, amellyel úgy számoltak, hogy ötmilliárd forintot spóroltak meg a közbeszerzések tisztábbá és átláthatóbbá tételével, ezt a pénzt pedig be lehetett forgatni a lakáspolitikába. Egy szociálislakás-ügynökséget is megalkottak, ami nem a legszegényebbeknek, hanem az alsó középosztálynak segít: piaci szereplők bevonásával átlagosan 2300 forint/négyzetméter áron tesznek bérelhetővé lakásokat.

Amíg Budapest közepén a túljelentkezés a baj – Pikó András józsefvárosi polgármester elmondása szerint átlagosan húszan állnak sorba egy önkormányzati lakásért –, a kistelepüléseken az elnéptelenedés és a közszolgáltatások leépítése okoz gondokat. Jánoshidán ezt megpróbálták legalább a lakhatási problémák enyhítésére kihasználni: ahogy azt Eszes Béla polgármester bemutatta, a körzeti megbízott például elköltözött onnan, úgyhogy az egykori lakásában három családot sikerült elszállásolni, vagy amikor az egészségházból elvitték az orvosi ügyeletet, akkor annak a helyére egyedülálló nőknek tudtak lakást kínálni.