Gyorsan öregszik a lakosság német földön is, és ez kettős kihívást jelent az egészségügyi hálózatnak: több orvosra lenne szükség, de jelenleg többen mennek nyugdíjba közülük, mint ahány rezidens megkezdi az orvosi pályát. A megoldást az orvosimport jelenti - írja a Deutsche Welle.
63 ezer 763 külföldi orvos dolgozik jelenleg német földön – közölte a német orvosi kamara. A szám nem egészen pontos, hiszen állampolgárság szerint tartja számon az orvosokat, akik közül sokan időközben már megszerezhették a német állampolgárságot. Ez a 63 ezer azt jelenti, hogy minden ötödik orvos külföldi Németországban.
Honnan jöttek? Két fő csoport van: Kelet-Európa és a Közel-Kelet. Az első helyen Szíria áll, ahol szinte permanens polgárháború dúl, onnan 6120 orvos érkezett Németországba. A második Románia 4668 doktorral. A rendszerváltás előtt jelentős német kisebbség élt Romániában – a jelenlegi államfő, Klaus Johannis is közülük került ki, így nem igazán meglepő a magas orvosimport. A harmadik helyezett Ausztria, ahol a nyelv szintén nem okoz gondot. Görögországból, Oroszországból és Törökországból érkezett még ezernél több doktor. A kelet-európai orvosok jó része időközben megszerezte a német állampolgárságot, ezért nem szerepelnek a felmérésben.
Nehéz a beilleszkedés
Szigorú vizsgákat kell tennie egy külföldi orvosnak, mielőtt bekerülhet az egészségügyi hálózatba: szakmai és nyelvi tudást is elvárnak tőlük. A külföldi orvosok közül ezért inkább más országot választanak, és ezzel növekedhet a hiány az egészségügyi hálózatban. Rajna Pfalz tartomány orvosi kamarájának elnöke úgy nyilatkozott a Deutsche Wellenek, hogy enyhíteni kellene a vizsgák szigorán, hogy a külföldi orvosok minél előbb beilleszkedhessenek a német rendszerbe, amely komoly hiánnyal küszködik.
A németek nincsenek egyedül: a világon szinte mindenütt orvoshiány alakult ki. A WHO szerint 1000 lakosra kell egy doktornak jutnia, Németországban ez a szám 4,53, de félő, hogy a jövőben ez a szám csökkenhet: tavaly ugyanis 60 éven túl járt a praktizáló orvosok 41%- a. Ezért fokozni kell az orvosimport tempóját.
Hogy érzik magukat a külföldi orvosok Németországban?
“Ebben az országban sokkal több a pénz az egészségügyben mint hazámban, Koszovóban”- mondja Fabri Beqa, aki 18 éve praktizál Németországban. “Egy orvosnak ez nemcsak magasabb bért jelent, de sokkal jobb eszközöket, és egy olyan környezetet, amely sikeresebb szakmai előmenetelt biztosít.”
A külföldi orvosnak azonban be kell bizonyítania: tud annyit, mint német kollégái. Ezért tőle többet várnak el, és nem nagyon kap segítséget. “Mindent nekünk magunknak kell megoldanunk”- panaszkodik a koszovói doktor, hozzátéve: “különösen nehéz saját rendelőt vagy klinikát nyitni. Nem arról van szó , hogy a hatóságok kekeckednek, hanem a német törvények ilyenek.”
A nyelv komoly gond
Sok páciens panaszolja, hogy nem érti a külföldi doktort. A nyelvvizsga a hivatalos német nyelv tudását igazolja, de Németországban sok az olyan nyelvjárás, amely nehezen érthető a más tartományban élők számára is. A külföldi orvosok és ápolók viszont panaszkodnak a nyelvi diszkrimináció miatt. A koszovói orvos arra mutat rá, hogy “sokszor a páciensek sem tudnak jól németül, ezért nehezen megy a kommunikáció.”
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.