Sose voltak még ilyen magasak az átlagos ingatlanárak. Lassú áremelkedés zajlik, jelentős különbségekkel az ország egyes részei között, de még a fővároson belül is nagyok az eltérések.
A lakáspiaci élénkülésnek köszönhetően az ingatlanárak is magukra találtak márciusban, de kiugró drágulásról továbbra sem lehet beszélni. Az ingatlan.com lakásárindexe 2,7 százalékos áremelkedést mutat éves összevetésben, ami az egytizede annak a drágulási ütemnek, ami 2022 előtt jellemezte időnként a lakáspiacot. Az ország különböző régióiban viszont óriási különbségek láthatók – írja közleményében az ingatlanportál.
A lakásvásárlók számára ez ideális beszállópontot jelent, mert továbbra is nagyok az alkupozíciók, a kínálat pedig még mindig 40 százalékkal nagyobb, mint 2 évvel ezelőtt. A lakásdrágulás üteme pedig egyelőre elmarad az infláció mértékétől, ami szintén a vevőknek kedvez – értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Budapesten és Pest vármegyében 2,7, illetve 2 százalékos volt az éves áremelkedés. A Dél-Alföldön 4,3, a nyugat-magyarországi térségben pedig 7,7 százalékos áremelkedés ment végbe. Ugyanakkor a dél-dunántúli régióban az idei első negyedévben 2,5 százalékos csökkenést láthattunk 2023 első negyedévéhez képest.
Áprilisban fontos mérföldkőhöz érkezett a lakáspiac, mert Budapesten az eladó használt lakások és házak átlagos négyzetméterára elérte az 1 millió forintot. Ezen belül a lakásokat 1,05 millió forintos ár jellemzi. Ilyen magas áron még sosem kínálták eladásra a fővárosi lakóingatlanokat, de ezekből átlagosan 6-7 százalékot még alkudni tudnak a vevők.
– fogalmazott a szakember. A fővárosban is azonban kiugróan jelentős eltérésekkel számolhatnak a vevőjelöltek. Az V. kerületben például 1,57 millió, a I.-ben 1,37 millió, a II.-ban pedig közel 1,3 millió forint az eladó lakások és házak átlagos négyzetméterára, miközben a XX. kerületben 700 ezer forint alatt vannak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.