0,8 százalékkal volt gyengébb a magyar gazdaság 2023-ban, mint egy évvel korábban – számolt a KSH. Az év utolsó három hónapjában stagnált a teljesítmény.
Igazuk lett az elemzőknek, akik arról beszéltek, hogy 2023 egy elveszett év a magyar gazdaság számára. A Központi Statisztikai Hivatal most tette közzé az első becslését az éves GDP-változásról, és ez alapján
tavaly 0,8 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye.
1994 óta ez volt a negyedik olyan év amikor visszaesett a GDP-nk az előző évihez képest – az előző három szomorúan emlékezetes volt, 2009, amikor a világválság padlóra küldött minket, 2012, amikor az európai krízis és az elhibázott magyar válságkezelés ért össze, és persze 2020, amikor a Covid miatti lezárások és leállások hónapokra kiütötték a gazdaságot. Az akkori zuhanásoknak (-6,7, -1,3, illetve -4,5 százalék lett a három korábbi mínuszos év) most legalább a közelében sem vagyunk, de ez azért sovány vigasz.
Pedig a kormány sokáig nagyon optimista volt. Onnan indultunk, hogy amikor 2022 nyarán a kormány megírta a 2023-as költségvetést, akkor úgy számoltak, hogy 4,1 százalékos lesz a GDP-növekedés. Aztán amikor 2022 decemberének legvégén teljesen átírták az egészet, mert már addigra tarthatatlanná vált, már csak 1,5 százalékos növekedést prognosztizáltak. Aztán az ősz elejére már átváltottak arra, hogy valamivel 0 fölötti lehet a vége, és novemberben jutottak el csak oda, hogy már Nagy Márton is kénytelen volt azt mondani, a stagnálás a lehető legjobb forgatókönyv, de akár 1 százalékos visszaesés sem kizárt.
Ami az éven belüli bontást illeti, 2023 úgy nézett ki, hogy
- január–márciusban 1,1 százalékkal volt gyengébb a gazdaságunk teljesítménye, mint 2022-ben,
- április–júniusban már 2,1 százalékkal volt rosszabb,
- július–szeptemberben még 0,2 százalékkal,
- október–decemberben pedig a nyers adat szerint 0,0 lett az eredmény, naptárhatással kiigazítva 0,4 százalékkal nőtt a gazdaság.
Minimálisan javította most a KSH az előző két negyedév adatát: a második és a harmadik negyedévről is 0,1 százalékponttal jobbat írnak, mint eddig. Negyedéves szinten viszont úgy korrigáltak, hogy január-márciusról április-júniusra nem stagnált, hanem 0,1 százalékkal csökkent a GDP, így sorozatban nem három, hanem négy mínuszos negyedévünk volt. Ilyen pedig nem fordult elő 1995 óta, amióta a mostani módszertan szerint számolnak.
Az egyetlen jó hír a mostani számok közül az, hogy sorozatban három mínuszos negyedév után végre ebben a három hónapban már magasabb volt a GDP, mint 2022 azonos időszakában, legalábbis ha a naptárhatással kiigazítjuk a mutatót (vagyis azzal, hogy most decemberben kettővel kevesebb munkanap volt, mint egy éve). De ez sem csak örömről szól: a harmadik negyedév már 0,8 százalékkal jobb volt a másodiknál, úgyhogy az már némi javulást mutatott, a harmadikról a negyedik negyedévre viszont stagnálást mért a KSH.
Arról, hogy pontosan miként állt össze a negyedik negyedéves és így a teljes éves szám, a KSH csak március elején ad majd ki részleteket, de néhány dolgot már lehet tudni.
Az időjárás például extrémen sokat segített. Nem is csoda ez, hiszen 2022-ben tragikus éve volt a magyar agráriumnak, 2023-ban pedig ha nem is kiemelkedő, de elég jó, amíg így a statisztikában gigantikus növekedésként jelenik meg. Úgy tűnik, mint ha ez dobálózás volna a nagy szavakkal, de tényleg nem az: a második negyedévben ördögien jó 66,6 százalékkal, a harmadikban pedig 88,2 százalékkal volt nagyobb a mezőgazdaság teljesítménye, mint 2022 azonos hónapjaiban. Április-júniusban 1,6 helyett 4,1, július–szeptemberben pedig 0,3 helyett 3,8 százalékos lett volna a GDP zuhanása, ha nincs a mezőgazdaság. A negyedik negyedév annyira már nem csúcsidőszaka az agráriumnak, de az őszi termés még ide tartozik, úgyhogy jó eséllyel várhatunk szép nagy számokat, amikor majd kijön a részletes adatsor.
Mindez viszont azt is jelenti, hogy minden más elég rosszul teljesített. Az iparból például tragikus számok érkeztek az év végén, októberben 2,8, novemberen 5,6, decemberben 8,7 százalékkal volt rosszabb a termelés, mint 2022 azonos hónapjában (ha pedig azt nem számítanánk, hogy kevesebb munkanap volt most, akkor az egészen ijesztő -13,7 százalék jött volna ki decemberre). Az év egészében 5,5 százalékkal volt kisebb a termelés, mint 2022-ben.
Sokkal kevesebbet is vásároltak a magyarok a boltokban, a kiskereskedelmi forgalom az év mind a 12 hónapjában kisebb volt, mint 2022-ben ugyanakkor, az októberi 6,5 és a novemberi 5,4 százalékos visszaesés még egész enyhe is volt ahhoz képest, hogy a tavasszal -13 százalék körüli zuhanások voltak, a decemberi 0,2 százalékos visszaesés meg már-már örömhírnek számított ezek után. 2023-ban összességében 7,9 százalékkal zuhant vissza a forgalom.
A szolgáltató szektor kereskedelmen kívüli részeiről menet közben nem érkezett ennyire sok adat, úgyhogy csak sejteni lehet, hogy hiába nőnek a bérek már az infláció fölött, az emberek még nem kezdték el nagyon költeni a pénzüket és ezzel pörgetni a gazdaságot. Az első két negyedévben pedig még tartotta magát ez a szektor valamennyire, aztán a harmadikban már ott is gyengülés jött. Persze addig sem azért volt valami teljesítmény a szolgáltatásoknál, mert annyit bulizott volna mindenki, hanem az látszott meg a számokon, hogy sokan átmentek a magánegészségügybe, annyira reménytelennek érzik az államit, és a telefonálásra és az internetre akkor is költöttek, amikor ott nagy áremeléssel találkoztak.
A külkereskedelmi mérleg kevesebbet jár az átlagember fejében, mint az infláció, de most ez volt az (már persze a mezőgazdaságon kívül), ami miatt csak csúnya a visszaesés, de nem 2009-et idézik a mínuszok; a harmadik negyedévben például 5 százalékponttal lett volna rosszabb a GDP, ha ez nincs. Óriási rekordok dőltek meg a külkereskedelemben, sokkal több pénz érkezett be a Magyarországon gyártott vagy összeszerelt áruk eladásából, mint amennyit a külföldről behozott árukért fizettek, szóval legalább összeszerelő országként elműködünk, ha már kevesebb (importterméket) vásárolunk.
És most forduljunk rá 2024-re.
A tavalyi rémes számok egyetlen szempontból jelentenek jó hírt a kormánynak: legalább könnyebb lesz idén szép növekedési adatokat produkálni, amikor majd a 2023-ashoz hasonlítjuk a gazdaság teljesítményét. Ahhoz, hogy ne csak a számokban, hanem érzésre is jobb legyen a helyzet, első körben arra lesz szükség, hogy az emberek elkezdjék bátrabban költeni a pénzüket. Ehhez a minimálisan kellő első lépés már megvolt, végre újra jobban nőnek a fizetések, mint az árak, és ahogy az év eleji fizetésemelések érkeznek, ezt egyre többen érezhetik a pénztárcájukon is, nem csak a kereseti statisztikán dühöngve. Viszont annyira sokan élték fel a megtakarításaikat 2022-2023-ban, hogy még idő kell ahhoz, hogy visszatérjen a bizalom és bátran merjék pörgetni a gazdaságot.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.