Nem segít érdemben a lakhatási nehézségeken a csok plusz, igaz, a kormányzatnak ez nem is volt célja vele – áll az e heti HVG-ben.
A tavalyinál minden bizonnyal jobb éve lesz az ingatlanpiacnak, de ebben kevés szerepe van az állami lakástámogatásoknak, amelyek se a népesedéspolitikai célok elérésére, se a rászorulók támogatására nem alkalmas – erről olvashatunk az e heti HVG cikkében. A csok helyébe lépő csok plusz még annyi direkt támogatást sem nyújt az azt igénybe vevőknek, mint elődje, cserébe a babaváró hitelt beszámíthatják önerőnek. Sem ez, sem a falusi csok nem jelent valódi segítséget a leginkább rászorulók számára, így összességében jóval kevesebben élhetnek az állami lakástámogatással, mint egy évvel korábban.
Az átadott új lakások száma csökken, míg a jelenlegi lakásállomány jelentős része felújításra szorul, ehhez azonban a kiváltságos keveseken kívül nem sokan kapnak támogatást az állam részéről. Az önkormányzati lakásállomány messze nem elég nagyszabású bérlakásprogram indításához.
A csok plusz másik célját, a gyermekvállalási kedv növelését sem valószínű, hogy teljesíteni tudja, jó eséllyel nem fogják kihasználni a teljes felvehető összeget.
A cikk teljes terjedelmében az e heti HVG hetilap Gazdaság rovatában, illetve online a hvg360-on olvasható.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.