„Jó néhány vadásztársaság „le fog térdepelni”, ha a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) átvállalja a gazdálkodóktól a vadkárkövetelések behajtását, és a korábbinál hatékonyabb eszközökkel lép fel a pénz beszedése érdekében” – értesült vadászoktól a Népszava, akik a kamara azon bejelentését kommentálták, miszerint saját behajtó céget alapít és így próbálja elérni, hogy a vadásztársaságok kifizessék a vadkárok ellenértékét.

A NAK szerint ugyanis évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletkezik Magyarországon, ám ennek csak a töredékét, alig hárommilliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak.

A kár leginkább annak tudható be, hogy Magyarországon elszaporodtak a nagyvadak (gímszarvas, dámszarvas, őz, vaddisznó, muflon), mára mintegy 800 ezer él belőlük az országban a táplálékigényük alapján pedig évente közel másfél millió tonna szálas, lédús és szemes takarmányt fogyasztanak el. Ennek azonban alig nyolc százalékát – 110 ezer tonnát – juttatják ki az etetőkbe, szórókra a vadásztársaságok, vagyis a vad az élelme nagyobb hányadát a legelőkről, szántóföldekről, zöldségesekből és gyümölcsösökből szerzi meg.

A károk kifizettetése azonban nem túl hatékony, a peres ügyek pedig elhúzódtak. A vadkár pedig újratermeli magát, így egy ponton ez olyan bevételkiesést is eredményezhet a gazdálkodók számára, hogy tönkremennek bele.

Az elszaporodott nagyvadállomány létszámának csökkentéséért pedig főként a vadászok tudnak tenni – mondta Győrffy Balázs, a NAK – egyébként gabonatermesztéssel is foglalkozó, lelkes vadász fideszes országgyűlési képviselő – elnöke.

 

A gabonatermesztésbe is belevág az őstermelő és vadász fideszes képviselő

Az Agrárkamara elnöke, Győrffy Balázs új cégének széles tevékenységi köre van.

Győrffy szerint ráadásul a statisztikákban szereplő vadkár a valóságban még nagyobb lehet, mivel a gazdák jelentős része nem is igényel kártérítést, mert vagy nem akar részt venni egy elhúzódó jogi eljárásban, vagy nem szívesen konfrontálódna a vadászokkal. Így olyanok is vannak, akik eleve beleszámítják az éves működésükbe a várhatóan keletkező vadkárt.

A Népszava megkérdezte a kamarától, hogy ha ők előre kifizetik a gazdáknak a kárt a követelés átvállalásával, a pénzt milyen forrásból teremtik elő? Mit gondolnak, a tényleges vadkár hány százalékát sikerül majd beszedniük a vadásztársaságoktól? Milyen létszámú és költségvetésű lesz a behajtó cégük? A kérdésekre azonban mind ez idáig nem kaptak érdemi választ.