Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A 2019-ben indult, már a végéhez közeledő önkormányzati választási ciklus egyik legnagyobb újítása a közösségi költségvetés. Több mint két tucat magyarországi önkormányzat kísérletezett a módszerrel, amely lehetőséget ad arra, hogy a lakosok közvetlenül vehessenek részt a döntéshozatalban – változó sikerrel. Összegyűjtöttük, mi lett a nagy tervekből.
Apró, de látványos újdonsága az önkormányzatok működésének, hogy egyre több helyen hirdetnek meg közösségi költségvetést, vagyis azt, hogy a város büdzséjének egy részéről ne a képviselők döntsenek, hanem közvetlenül az emberek javasolhassanak ötleteket és szavazhassanak ezekről. A közösségi költségvetés kerete kis részét tette csak ki az önkormányzatok költségvetésének, néhány kivételtől eltekintve annak egy százalékát sem érte el, összesen azonban csak idén így is több, mint 2 milliárd forint elköltéséről szavazhattak az emberek.
A legnagyobb érdeklődés a Fővárosi Önkormányzat által meghirdetett projektet övezte, az 1 milliárd forintos keretösszeg messze a legmagasabb volt a hasonló hazai kezdeményezések között, és az önkormányzat tájékoztatása szerint közel 26 ezer szavazótól 100 ezernél is több szavazat érkezett a beküldött ötletekre.
A legújabb eredményeket a múlt hónapban hirdette ki a főváros, a győztesek között megtalálhatjuk több közterület, így a Boráros tér és a Széll Kálmán tér fásítását is, a Nagykörúton és a Szent Gellért rakparton pedig kerékpáros fejlesztéseket szavaztak meg a budapestiek. Az idei nyertes ötletek megvalósítása még időbe telik, a korábbi ciklusok győzteseiből azonban már több is megvalósult, a 2022-ben sok szavazatot kapott Szent István körútra szánt kerékpársáv éppen a napokban készült el, míg a Mester utca 2021-ben megszavazott zöldítése októberben zárult le.
A második legnagyobb összegről, 300 millió forintról Budafok-Tétény lakosai dönthettek, a fideszes vezetésű XXII. kerület már negyedik alkalommal hirdette meg Közösségre Kapcsolva névre keresztelt projektjét. A 2023-as kiírásban közel 13 ezer szavazat érkezett, egy ember hat szavazatot adhatott le. A korábbi évek győztes, azóta megvalósult ötletei között sportcentrumot, családi parkot és közösségi pincét is találunk.
A fővárosi kerületek egyébként is élen jártak a közösségi költségvetés bevezetésében, 2023-ban 8 kerületben futott hasonló projekt, és a fővárosi önkormányzat 1 milliárd forintja mellett további 810 millió forintról szavazhattak az adott kerületek lakosai. Budafok mellett Józsefváros volt az egyik legaktívabb: ott a polgárok 180 millió forintról dönthettek, és mintegy 1500-an értek a lehetőséggel. Az ottani győztes ötletek közül a Víg utca átalakítása a legnagyobb léptékű projekt, de például a Bérkocsis utca-Fecske utca sarkának akadálymentesítését, vagy épp társasházi ügyekkel kapcsolatos jogsegély-szolgáltatás létrehozását a már elkészült projektek között sorolják.
A vidéki önkormányzatok közül 10 döntött úgy, hogy beleszólást ad lakosainak a költségvetés alakításába. A települések között két, ellenzéki polgármester által vezetett megyeszékhely is található, Miskolcon 15, Pécsett 80 millió forintról dönthettek közvetlenül a helyiek.
A legnagyobb keretösszegről a vidékiek közül nem egy nagyvárosban szavazhattak, hanem Hatvanban, ott az önkormányzat 100 millió forintot különített el a közösségi költségvetésre. Szentendrén Városrészi Költségvetés név alatt fut a projekt, itt a város hét körzetének lakosai 10-10 millió forintról dönthettek, míg a mindössze 13 ezer lakosú, fideszes vezetésű Törökbálinton 60 millió forint elköltéséről szavazhattak. A közösségi költségvetés egyáltalán nem a nagy települések sajátja, a 7500 fős Jászárokszállás, a négyezer fős Pilisborosjenő és a háromezres Bordány is lehetőséget adott lakosainak, hogy az önkormányzati források egy részéről közvetlenül döntsenek.
Maga a módszer fontos újítást jelentett az önkormányzatok számára, azonban a megszavazott ötletek ritkán voltak forradalmiak.
A legtöbb szavazatot jellemzően a gyerek-kutya-bicikli-fa tengelyen található javaslatok kapták, de több helyen járdaépítésre vagy zebrafestésre szánták a lakosok a szabadon felhasználható összeget. Az ötleteket némileg korlátozta a megvalósíthatósági előszűrés, így is szembetűnő azonban, hogy gyakran olyan problémák megoldására jutott forrás, amelyek amúgy is az önkormányzatok feladatköréhez tartoznak.
Az eredményeket további, egyszerű tényezők is befolyásolták egyes esetekben, Óbudán például a korábbi évekhez hasonlóan idén is taroltak az óvodákkal kapcsolatos ötletek, minden bizonnyal nem függetlenül attól, hogy a papír alapú szavazokat főképp óvodákban gyűjtötték.
Nem mindenhol ment problémamentesen a közösségi költségvetés: a leállított projekteket tekintve valószínűleg Kispest önkormányzata a hazai csúcstartó. A XIX. kerület 2021-ben a koronavírusra hivatkozva felfüggesztette a programot, majd 2022-ben, Közösségi Költségvetés 2.0 néven újraindította azt. Az utolsó hírek továbbra is a 2022-es szavazás eredményeihez fűződnek, idén az önkormányzat még nem közölt információt a projekt folytatásával kapcsolatban, elmondásuk szerint a tavalyi év győztes ötleteinek megvalósítását követően készülnek beszámolóval.
A gyöngyösi közösségi költségvetés kapcsán csalás gyanúja merült fel, és ezt ugyan nem sikerült bizonyítani, de az eredmények megkérdőjelezhetősége miatt várhatóan megismétlik a 2023-as szavazást, erről decemberben dönt majd az önkormányzat.
Az egyik legkellemetlenebb blama az erzsébetvárosi önkormányzathoz köthető, itt az utolsó hír az önkormányzat honlapján a 2022-es szavazás elindításáról szól, azonban a VII. kerületi vezetés már az eredményekről is csak egy közérdekű adatigénylésre adott válaszban számolt be. Ebből kiderül, hogy a beküldött ötletekre mindössze 177 szavazat érkezett, a legnépszerűbb ötlet is csak 32 szavazatot kapott. Az eredeti kiírás még a tíz választókerület mindegyikében 6 millió forintos keretösszegről szólt, ehhez képest az önkormányzat végül két ötlet megvalósítását vállalta. Az önkormányzat megkeresésünkre elmondta, hogy az ötletgyűjtési szakaszban még több száz javaslat érkezett, csak a szavazás idején csappant meg az érdeklődés, a keretösszeg fennmaradó részét pedig a kerület zöldítési programjára fordították. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e a közösségi költségvetés folytatását, nem érkezett válasz.
Az I. kerületben még 2020-ban merült fel a közösségi költségvetés elindítása, azonban az ehhez kapcsolódó ötletbörze a koronavírus-járvány kitörése miatt elmaradt, azt követően pedig nem került újra napirendre a projekt. Egerben Mirkóczki Ádám polgármester kampányígérete volt a részvételi költségvetés bevezetése, 2022 áprilisában határozatot fogadott el arról a közgyűlés, hogy 20 millió forintot csoportosítanak át erre a célra, azóta az önkormányzat nem számolt be érdemi fejleményről.
Érden még 2019-ben, az önkormányzati választás elvesztése után közvetlenül a fideszes Simó Károly nyújtott be javaslatot közösségi költségvetés bevezetéséről, a városvezetést frissen átvevő ellenzéki többség azonban leszavazta azt. Idén Simó ismét előterjesztette javaslatát, ezúttal is sikertelenül, de Balla Imre képviselő kérdésünkre válaszul elmondta, hogy már készen áll a városvezetés javaslata a közösségi költségvetés indítására, arról várhatóan decemberben dönthet a közgyűlés, a tervek szerint február 1-től már ötleteket is küldhetnének az érdiek.
A kistelepülések között is találunk sikertelen, vagy félbehagyott próbálkozásokat. A Pécs melletti Kozármislenyben például félsiker lett: a 2021-es, még megvalósított projektről beszámoló Facebook-posztban arról írt a programot lebonyolító Művelődési Központ, hogy hamarosan kezdetét veszi az újabb ciklus, arról azonban, hogy ez valóban megtörtént-e, már nem közölt információt az önkormányzat saját hivatalos csatornáin. A Pest megyei Sződligeten 2022-ben hirdették meg a projektet, azonban sem beérkezett ötletekről, sem a szavazásról nem találtunk beszámolót. Az sem derült ki, hogy tervezik-e az újabb ciklus indítását. A háromezer lakosú Vépen pedig a község költségvetési rendeletének mellékletében említve van a közösségi költségvetésre elkülönített összeg, más tájékoztatás vagy kommunikáció az önkormányzat részéről nem történt ezzel kapcsolatban. Kerestük az egri, a kozármislenyi, a vépi és a sződligeti önkormányzatot is, választ azonban nem kaptunk.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
