Gazdaság hvg.hu 2023. december. 14. 07:36

10 millió euróért vinné az állam a GYSEV feletti ellenőrzést

Ennyit kínálnak a 24.h szerint Strabag 6 százaléknyi tulajdonrészéért, amivel kétharmad fölé nőne a magyar tulajdonrész.

10 millió eurós ajánlatot tett a GYSEV Zrt.-ben lévő Strabag-tulajdonrészre a magyar állam – írja a 24.hu osztrák forrásaira hivatkozva. Az osztrák félnek a közlekedési társaságban meglévő 6,1 százalékos tulajdonrészét akarják ennyiért megvenni, amivel kétharmad fölé nőne a magyar állami tulajdon. A lapnak az Építési és Közlekedési Minisztérium nem reagált erre az információra.

A magyar állam két napja tett hivatalos vételi ajánlatot a Strabag tulajdonrészére, de azt nem közölték mennyiért. A társaságban az osztrák államnak is van egy 28 százalék feletti pakettje, és nem repesnek az örömtől, hogy a magyarok át akarják venni az irányítást.

A viszonyt az Építési és Közlekedési Minisztériumot vezető Lázár János korábbi döntése is élezte, aki menesztette a cég osztrák vezérigazgató-helyettesét. A döntést az osztrákok bíróságon támadták meg.

 

Az osztrák közlekedési miniszter találkozott Lázár Jánossal, és úgy döntött, perel

Az osztrák közlekedési miniszter szerint rengeteg osztrák adófizetői pénzt fektettek a vasútba az utóbbi években, és kár lenne a sikeres együttműködést felrúgni.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.