A nem lakossági fogyasztóknak fel lehet emelni a vízdíjat, a Budapest környéki településeknek viszont kötelező továbbra is olcsón adni a vizet – ez áll egy új törvénymódosító javaslatban. Csütörtökön szavaz róla a Törvényalkotási Bizottság (TAB), a jövő héten az egész Országgyűlés.
A fővárosi önkormányzat júliusban indított pert amiatt, hogy – mint Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes panaszolta – más mellett a Karmelita kolostornak, Tiborcz István szállodáinak, állami intézményeknek és cégeknek, erőműveknek, de még a kormány által országba hívott vízfaló akkumulátorgyáraknak is kedvezményesen, féláron kell ivóvizet adni.
Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint „Budapest és Karácsony Gergely követelésére a kormány olyan törvénymódosítást nyújtott be, amely megteremti a lehetőségét a nem lakossági felhasználók esetében az eltérő vízdíj alkalmazásának. A tervezet a lakossági rezsicsökkentést változatlan formában fenntartja, a nem lakossági felhasználókat érintően pedig a víziközmű-szolgáltatók elismert indokolt költségeire figyelemmel megteremti a lehetőséget az egységes alapdíjak fogyasztással arányos díjának bevezetésére”.
Egy másik pont viszont így szól: „Az átadási szerződés egyoldalúan nem mondható fel a víziközműves kapcsolódó szolgáltatást nyújtó víziközmű-szolgáltató által akkor, ha a felmondás az átadási szerződés alapján fizetésre kötelezett víziközmű-szolgáltató jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítését veszélyeztetné. … veszélyeztetésnek minősül különösen, ha az átadási szerződés az adott szolgáltatási terület műszaki körülményeinek egyedi adottságai miatt elengedhetetlen az érintett felhasználók egészséges ivóvízzel való ellátása, valamint az érintett felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtése, elvezetése és tisztítása biztosítása érdekében.”
Ez arra válasz, hogy a főváros kifogásolta: a vízműveknek köbméterenként 200-300 forintos vesztesége is lehet abból, hogy a területén kívüli, állami tulajdonban álló vízközmű-szolgáltatóknak messze önköltség alatti, befagyasztott átadási áron kell átadnia a vizet. Ez érinti Vác, Dunakeszi, Dunaharaszti, Nagykovácsi, Üröm, Csömör, Visegrád, Kistarcsa, Ecser, Szigethalom és Ercsi vízellátását is. A főváros fel akarta mondani ezeket a szerződéseket, de jelezte: ez nem jelenti azt, hogy elzárják a csapokat.
A minisztériumi közlemény így indokolja a felmondás megtiltását: „A kormány nem engedi, hogy Budapest zsarolja az agglomerációt, és a Fővárosi Önkormányzat mondja meg, hogy a Budapest vonzáskörzetében élő emberek ivóvízhez jutnak-e vagy sem. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a lakosság továbbra is a rezsicsökkentett árat fizesse a vízért.”
Érdekes egyébként, hogy a szaktárca végig kormányjavaslatról szól, pedig a TAB ülésére benyújtott szöveg alcíme: „A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata”. Eddig is sejteni lehetett, hogy e formula mögött valójában többnyire a kormány rejtőzik, csak eljárási okokból nem nevezi meg magát, mert a saját előterjesztéséhez nem nyújthat be módosító indítványt.
A TAB csütörtökön egy órakor ül össze, és ha – mint várható – elfogadja a javaslatot, akkor az Országgyűlés a jövő héten szavaz róla.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.