Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Feszülten figyeli mindenki, milyen hatása lesz az izraeli-palesztin háborúnak a világpolitikára és a gazdaságra; tovább lassult a magyar infláció, de még mindig kiemelkedően magas másokéhoz képest; gondolkozik a kormány, tiltsa vagy támogassa-e az energiaitalokat. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Eltelt egy olyan hét, ami egész biztosan benne lesz a történelemkönyvekben, és erről a dicsőségről boldogan lemondtunk volna. Miután múlt szombaton a Hamász az elmúlt évtizedek legsúlyosabb támadását követte el izraeli civilek ellen, a világ döbbenten figyelte a terror erejét és azt, hogy milyen súlyos válaszlépés jöhet erre. Hogy az „Élj izgalmas időkben!” kívánság egy több ezer éves kínai átok lenne, az valójában csak egy XX. századi angol legenda, de egészen tökéletesen igaz arra, ami most - és úgy egyáltalán az elmúlt három évben - történik a világban.
A gazdaságban is némi sokkot okozott a hét elején az Izrael elleni támadás, több világcég is felfüggesztette az izraeli működését, az pedig egészen biztos, hogy Izrael és Gáza helyzete is sokkal rosszabb lesz ezek után, de amikor a Közel-Keleten nincs béke, aggódhatunk az olajárak miatt is. Hosszú távon a kérdés az, hogy a konfliktus átterjed-e a régió más részére is. Az olajkereskedők ezért főként Iránra figyelnek, így már az is beláthatatlan következményekkel járhat, ha kiderülne, Teherán közvetlenül támogatta a Hamász akcióját.
Mellékszálnak tűnik, de az elmúlt évek információs háborúja után az is fontos: az EU sokkal határozottabban lépett fel az álhírek és az erőszakra buzdító tartalom ellen, mint korábban. Az X és a Facebook is komoly ultimátumot kapott az uniótól, súlyos bírságot kockáztatnak, ha hagyják az ilyen álhírek, valamint a terrorpárti tartalom terjedését.
„Önként” csatlakoztak a kamatplafonhoz a magyar bankok, miután Nagy Márton megzsarolta őket egy kis extra különadóval, így október 9-e után az alap lakáshitelek THM-jei nagyrészt a 8,5 százalékos plafon és 8 százalék közt szóródtak.
Az ingatlanpiacot ez még nem fogja beindítani, legfeljebb kis élénkülés jöhet. A bankoknál pedig persze nem örülnek a kamatplafonnak, de vészesen rosszul most sem járnak, sőt, amikor majd 2025 körül 5 százalék környékén lesz a kamatszint, még jó is lehet nekik a most 20 évre fix 8 százalékon kihelyezett hitel.
Néhány kormánypárti képviselő korlátozni akarja az energiaitalok fogyasztását, a kormány viszont eközben évek óta önti a pénzt az energiaital-gyártóra. Mintha tesztelnék, hogy népszerűséget hozhat-e, ha megtiltanák a 18 éven aluliaknak az energiaitalok vásárlását.
Persze eközben a fogyasztói tudatosságot sem ártana erősíteni, amit elég nehéz lesz úgy, hogy az energiaitalokat reggeli helyett ivó fiatalok azt látják, az idősebb generációk milyen módokon pusztítják magukat. Ebben nem sokat segít az sem, hogy az év végén adómentes céges juttatás lesz a palackozott bor.
12,2 százalékosra lassult az infláció szeptemberben – nagyrészt azért, mert a rezsiárakat mostantól a rezsicsökkentés elengedése utáni szinthez viszonyítjuk. Jó hír, hogy augusztusról szeptemberre az élelmiszerek ára nem nőtt, rosszabb, hogy minden másé viszont igen, így aztán még távol vagyunk attól, hogy egy elviselhető szintre csökkenjen az infláció. Az, hogy éves szinten ekkora a drágulás, azt is hozza magával, hogy a munkavállalók jó eséllyel kérhetnek kétszámjegyű fizetésemelést, jövőre szinte biztosan 10-15 százalék között nőnek majd a keresetek.
Ami pedig azokat illeti, akiknek nem kell a havi fizetés miatt aggódni: a héten indult el az Adózzanak a gazdagok! nevű európai polgári kezdeményezés. Egy év alatt egymillió EU-polgár aláírását megszerezni nem lesz kis feladat, de az, hogy az Európai Bizottság is foglalkozik a gazdagok vagyonadójának ötletével (a pénzt a zöld átállásra használnák), mutatja, hogy még komoly ügy lehet ebből.
Nehogy valaki szóljon a magyar kormánynak: genderkutatásért járt az idei közgazdasági Nobel-díj. Claudia Goldin harvardi közgazdász- és gazdaságtörténet-professzor az 1970-es évek óta vizsgálja a nemi egyenlőtlenségek gazdaságát, és rendkívül sok olyan megállapítást ő hozott be a köztudatba (vagy épp ő mutatott be precíz számokat róla), amelyeket ma már evidenciaként kezel a világ.
Például az ő munkásságának volt a része azt számszerűsíteni, hogy az első gyerek vállalása még évtizedekkel később, a nyugdíjba vonuláskor is anyagi hátrányban tartja a nőket. Azt is ő mutatta be elsőként, hogy mennyire szoros kapcsolatban van a fogamzásgátlás terjedése azzal, hogy mennyire sok nő megy egyetemre tanulni. És az ő elemzéseinek köszönhetően tudjuk azt is, hogy a nők munkaerőpiaci helyzetét minden másnál jobban meghatározza az, hogy kislányként milyen női karrierlehetőségeket láttak maguk előtt, vagyis időt kell adni ahhoz, hogy egy politikai döntés megtegye a hatását.
A piros paprikát ugyan hungarikumnak tekintjük, de a magyar konyha alapjának számító fűszer mára nagyrészt külföldről érkezik be az országba.
Szokol Lajossal, a Rubin Paprika vezetőjével beszélgettünk arról, mi lehet a visszaút a magyar piacra, és miként lehet megújítani az ipart. De arról is beszélt, hogy a magyarok többségének ma az ár a legfontosabb, nem az, hogy valóban nemes szegedi vagy kalocsai paprikát vásároljon. Ők mindenesetre megpróbálják feléleszteni a szegedi paprika hagyományát, ha kell, a növény magjából készült olajjal.
Nagyon készül már a betétdíjas rendszer 2024-es élesítésére a Mol hulladékkezelő leánycége. Szerintük a borítékolhatóan nyűglődős kezdet után a lakosság hamar rá fog érezni az új rendszerre, amelyben 0,1–3 literes műanyag, fém vagy üveg anyagú palackokat és dobozokat szednek vissza, az automatákat pedig minden 400 négyzetméternél nagyobb élelmiszerboltban kötelező lesz telepíteni.
A csomagolásgyártó cégek egyelőre leginkább a kihívásokat látják mindebben, szakmai szervezetük szerint benne van a pakliban, hogy lesznek italok, amelyeknél automata-kompatibilis palack helyett új csomagolási módokat vezetnek be. A csomagolóipar és az italipar szereplőitől is rengeteg előkészületet igényel a betétdíjas rendszerre való átállás, mert egy időben fog jelentkezni, októbertől december végéig a címkék átterveztetése, gyártatása és vele párhuzamosan a régi változat kifuttatása.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
