Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Elértük az eredeti hiánycél 97 százalékát, miközben az inflációnk csak 16,4 százalékig csökkent; az állam vételi ajánlatot adott be a Budapest Airportra; új, sokkal szigorúbb szabályozásra készül az EU a nagy techcégek ellen. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A sportújságíró kollégák csütörtök este megismerhették az érzést, milyen arról írni, hogy az Orbán-Varga páros parádésat alkotott: szép teljesítményüknek hála Magyarország lassan Európa elitjében érezheti magát. A gazdasági újságírásban ezzel még kicsit másképp vagyunk – ha a Szerbia elleni Eb-selejtező két magyar gólszerzőjének politikus névrokonaira gondolunk, ennél azért kevesebb dicsérő szót tudunk használni.
A költségvetési hiányunk például már most az eredeti éves cél 97 százalékán tart, csak augusztusban 358 milliárd forint jött össze. Eközben az infláció 16,4 százalékosra lassult, ami ugyan az elmúlt egy év legjobb – mondjuk inkább úgy, hogy legkevésbé rossz – adata, de azért egy kicsit nagyobb, mint amit a kormány és a legtöbb elemző várt. Az árstop elengedésével és a benzin jókora drágulásával pedig összejött az elmúlt hónapok legnagyobb havi áremelkedése júliusról augusztusra.
Az OECD a héten kiszámolta, hogy mennyivel csökkentek a magyar reálbérek, mire érkezett az MNB és megírta, hogy ez miért nem is így van. Varga Mihály és Matolcsy György pedig közösen üzente meg, hogy minden rendben van a gazdaságunkkal.
Emellett már-már eltörpült az a hírekben, hogy az iparunk az egymást követő hetedik hónapban volt mínuszos, a bolti forgalom pedig még tovább zuhant. A turizmus nem omlott össze a nyár első két hónapjában, amiről már adat van, de ez leginkább Budapestnek és a külföldienek köszönhető, a Balatonnál nem volt az igazi a június-július.
A Budapest Airport Zrt. többségi tulajdonosa, az AviAlliance GmbH a hvg.hu kérdésére megerősítette, hogy hivatalos tárgyalásokba kezdenek a magyar állammal a repteret üzemeltető cég eladásáról, miután a magyar kormány újabb ajánlatot tett annak megvásárlására.
Mindez egy nappal az után történt, hogy az Államadósság Kezelő Központ bejelentette, 3409-ről 4113 milliárd forintra emelte a kormány a központi költségvetés finanszírozási igényét. Az állam pedig devizakötvény kibocsátását kezdeményezte, az ÁKK 1,75 milliárd euró értékben adott el tízéves futamidejű papírokat.
Közzétették a listát azokról a Big Tech szereplőkről, amelyeknek az Európai Bizottság új, forradalminak tűnő szabályokkal akarja megtörni a piaci dominanciáját. A névsorban nagy meglepetések nincsenek, a Meta, a Microsoft, a Google-tulajdonos Alphabet, az Amazon, az Apple, és a TikTokot kéyzítő ByteDance vállalatait próbálják megregulázni.
Az EU visszaadná a felhasználók kezébe az irányítást, legyen szó a személyes adataink védelméről vagy akár a választásunk valódi szabadságáról az appboltokban. A digitális piacokról szóló jogszabály esélyt adna a kis techcégeknek is, hogy a mamutok mellett labdába rúghassanak. Jövő márciustól jöhetnek a súlyos büntetések azoknak, akik nem tartják be a szabályokat.
A hét képe: Orbán Viktor kiemelkedik a habokból Ungár Péter testvérének horvátországi nyaralójában, napokkal az előtt, hogy megmondta, a miniszterek nem nyaralhatnak
A Facebookon üzengettek egymásnak a kormánypárti képviselők és miniszterek nagyjából kétszázezer napelemes sorsáról: előtt Kocsis Máté szólította fel Lantos Csaba energiaügyi minisztert arra, hogy ne változtassák meg a háztartási napelemes rendszerekkel már rendelkezők éves szaldóelszámolását, majd a miniszter ugyanott válaszolt.
Aztán kiderült, hogy ezúttal nem is rendeletben intézkedik a kormány (végülis nem a költségvetés heti rendszeres átírásáról van szó), hanem az Energiaügyi Minisztérium államtitkára levélben kéri a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökét, hogy fontolják meg az éves elszámolás megtartását.
Lantos Csaba pedig a Facebookon jelentette be, hogy megtartják a rendkívül kedvező elszámolási rendszert. Így a mostani állás szerint van mód az éves elszámolásra minden, már meglévő beruházás esetében, sőt azoknál is, akik igényüket szeptember 7-ig benyújtották, de lesz egy határidő is, amíg meg kell valósítsák ehhez. A többiek már bruttó elszámolásba kerülnek majd.
Közleményben figyelmeztetett a haszonállatokat fenyegető farkasveszélyre az Európai Bizottság, amely elnökének pónijával tavaly végzett egy németországi nagyragadozó. De Ursula von der Leyen személyes érintettségétől függetlenül is erősödik azok hangja, akiknek szúrja a szemét a farkasok gyarapodása.
A természetvédők viszont figyelmeztetnek: összetett a kérdés, amit a jogilag körülbástyázott puskalövések nem fognak tudni megoldani, ehhez újra meg kell tanulnunk, hogyan tudunk együtt élni velük. A prevencióhoz pedig ugyan megvannak az eszközök és módszerek, de ez minden érintett féltől számottevő plusz energiát, anyagi ráfordítást, odafigyelést és türelmet kívánna.
Egy jókora könnyítést elért a magyar kormány: az Európai Központi Bank jóváhagyta a tervet, nem lesz muszáj rögtön fedezni a költségvetésből az MNB a több százmilliárdos veszteségállományát. A részletek még nem ismertek, annyi azonban várható, hogy módosulnak a költségvetési kilátások, a kormány pedig időt nyert, akár éveket is, hogy kezelje valahogyan a problémát.
Az MNB erre az évre 400 milliárdos veszteséget vár, a következő évekre pedig akár több ezer milliárdosat. Az eddig elmondottak szerint a jelenleg 2500 milliárd forintra becsülhető összeget 3-5 éves időtávon rendezné a jegybank, anélkül, hogy ez a költségvetésre nézve kötelezettségekkel járna.
A költségvetés rossz helyzetének egyik jele az is, hogy a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Pedig nagy szükség volna a lakáskorszerűsítés támogatására, de úgy tűnik, aki ilyet szeretne, az egyre inkább csak magára számíthat, az államra nem.
Egy menekülőút lehet: ha az Európai Bizottság jóváhagyja a Helyreállítási Alaphoz benyújtott tervet, és ha megindulnak a jogállamisági vitában befagyasztott pénzek, várhatóan elérhető lesz a lakosság számára támogatás. A lakóingatlanok energetikai mélyfelújítására kiírandó pályázat viszont ebbe a tervbe is szinte csak díszként került be: 224 milliárd forintból csupán 20 ezer lakást újítanának föl.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
