A 2023. augusztus 1-jei adatok szerint 659 tartósan, vagyis 6 hónapnál hosszabb ideje betöltetlen háziorvosi praxis volt Magyarországon – írja a GKI, kiemelve: ez azt jelenti, hogy a 6500 praxis közül már minden tizedikből hiányzik az orvos. A gazdaságkutató hozzáteszi: két hónap alatt 27-tel nőtt a tartósan betöltetlen praxisok száma, a probléma összesen 517 települést érint. 182 felnőtt, 153 gyermek és 324 vegyes praxis várt augusztus elején legalább hat hónapja orvosra, ami pedig a területi eloszlást illeti, a legsúlyosabb Borsod-Abaúj-Zemplénben a hiány, ahol 73 üres praxis van, míg Budapesten és Pest megyében 56, illetve 51 vár betöltésre.

A GKI kiemeli: a tartósan betöltetlen praxisok 2019 után váltak tömegesen betöltetlenné, a háziorvosok száma azonban az ezredforduló óta csökken. 2000-hez képest 13 százalékkal kevesebb háziorvos praktizál, a gyerekorvosoknál 15 százalékos a visszaesés. A csökkenés igazán 2010 után gyorsult fel, 2010 és 2021 között a háziorvosok létszáma 9%-kal, a gyermekorvosoké 13%-kal csökkent – írják. Mindezek következményeként 2000 és 2021 között 19%-kal emelkedett az egy háziorvosra jutó ellátandók száma, míg a gyerek háziorvosoknál 13%-kal emelkedett e mutató értéke.

Jelentős probléma a háziorvosok körében az, hogy a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás, miközben folyamatosan idősödik az állomány. 2023. februárban a háziorvosok 56%-a 60 éves vagy idősebb volt, míg mindössze 1,4%-uk volt 35 éves vagy fiatalabb.

A GKI megjegyzi: tovább tetézi a problémát, hogy az új ügyeleti rendszer, mely további terhet ró a háziorvosokra, illetve a szűkös praxisfinanszírozás is a nyugdíj felé tereli a már amúgy is korhatár feletti állományt.