Budapesten is átalakult a háziorvosi ügyeleti ellátás október elsejével. Vidéken már másfél éve működik az új rendszer, az eddigi tapasztalatokról és arról, hogy miért lett volna jobb elhalasztani az átállást, Álmos Pétert, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökét kérdeztük.
A háziorvosok szerint az új megoldás nem enyhít a túlterheltségükön.
A háziorvosok országosan hetente több százezer koronavírusos megbetegedéssel számolnak.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legsúlyosabb a probléma, amit tetéz a háziorvosok elöregedése is.
Békássy Szabolcs kollegiális szakmai vezető a legalább 1200 főt ellátó rendelőket tartaná ideálisnak.
Az államtitkár szerint a BM nem kívánja a háziorvosok számára kötelezővé tenni az időpontfoglalást a beutaló nélküli járóbeteg-ellátásokra.
Jövő év márciusától lépne életbe a rendelet, a Belügyminisztérium még egyeztetne.
Jogszerűtlenül fenyegeti a kormányhivatal pénzbírsággal és a működési engedélyük bevonásával a háziorvosokat. Takács Péter államtitkár hiába hivatkozik az ügyeleti munkáról szóló jogszabályra, a Magyar Orvosok Szakszervezetének jogász végzettségű alelnöke szerint jogi ellentmondás áll fenn.
Az új ügyeleti rendszer induláskor még a háziorvosok helyett rezidensekkel kellett megoldani az ügyeleti ellátást, mostanra azonban az Országos Mentőszolgálat szerint 130-nál is több háziorvos jelentkezett Győr-Moson-Sopronban a feladat elvégzésére.
A háziorvosok és fogorvosok kompenzáló támogatásáról jelent meg rendelet a Magyar Közlönyben. Kunetz Zsombor elemző szerint ez annak beismerése, hogy az egészségügyi átalakítás megbukott.
A levél állítólagos írói örülnek a kormány egészségügyi reformjának.
Az egészségügyi államtitkár szerint nem az orvostársadalommal, hanem a Magyar Orvosi Kamarával van konfliktusuk.