Még a váratlanul nagy GDP-csökkenés híre után is sikerült a Pénzügyminisztériumban találni egy mutatót, amiben jobban állunk, mint az EU-átlag.
Az elemzőket is meglepte, mekkora GDP-esésről adott hírt a KSH: a 2,3 százalékos visszaeséshez foghatót 2020 vége óta nem láttunk, az pedig, hogy négy egymást követő negyedévben is csökkenjen a három havi GDP, még soha nem fordult elő a mérések kezdete óta. De természetesen aki azt gondolja, hogy ez minimálisan is meg tudná rengetni a kormánykommunikáció hurráoptimizmusát, az téved.
A Pénzügyminisztérium ugyanis kilenc perccel az után, hogy a KSH kiadta az adatait, már ki is küldte a sajtóközleményét azzal a címmel:
A magyar gazdaság az év második felében visszatér a növekedési pályára.
Van honnan, ha már most egy súlyos visszaesésben vagyunk. Azt is hozzátették, hogy ezt a csodálatos eredményt majd az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére sikerül elérni, jövőre pedig ismét uniós átlag felett teljesíthet a magyar gazdaság, miközben „Európa kilátásai jelenleg nem kedvezőek”.
A foglalkoztatottság továbbra is rekordszinten, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban, a mezőgazdaság és a külkereskedelem teljesítménye erős, az inflációt csökkenő pályára állítottuk – sorolják.
És addig sikerült csűrni-csavarni a számokat, amíg találtak egyet, amelyben jobbnak tűnik a helyzet, mint néhány más országé: a járvány előtti szintnél 4 százalékkal nagyobb most a GDP, míg az EU-átlag ebben csak 3,1 százalék. „Magyarország ebben a tekintetben megelőzi többek között Németországot, Franciaországot, Csehországot és Olaszországot is” – sorolja a Pénzügyminisztérium. Pedig „az Európai Bizottság a hazánknak járó források visszatartásával rontja gazdasági teljesítményünket”, és az orosz–ukrán háború is kedvezőtlen külső környezetet teremt – írják.
Igazi gyomros a KSH-tól: két és fél éves mélypontjára került a magyar gazdaság
2020 vége óta nem érkezett annyira gyenge GDP-adat, mint most, 2,3 százalékkal esett vissza a gazdaságunk teljesítménye április-júniusban. Az pedig, hogy zsinórban négy negyedévben is romlást mérjenek, még soha nem fordult elő, amióta 1995-ben a mostani módszertannal kezdték mérni a GDP-t.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.