Korábbi elemzése után ismét azt vizsgálta meg a Bankmonitor, hogy mennyire indokolja az infláció mértéke az előrehozott évközi nyugdíjkorrekciót, amit a nyugdíjas szervezetek is sürgetnek. Kalkulációjuk szerint már júniusban indokolt lett volna egy 4,6 százalékos emelés annak érdekében, hogy a nyugdíjak – a törvényi előírásoknak megfelelően – megőrizzék a reálértéküket. Az egy hónappal frissebb inflációs adatok ismeretében az emelésnek már 4,7 százalékosnak kellene lennie, ám emlékeztetnek: a kormány egyelőre nem hajtott végre évközi emelést, és nem is egyértelmű az álláspontja arról, hogy lesz-e rá szükség.

Idén egyelőre alig 15 százalékos nyugdíjemelés érkezett

A nyugdíjemelési metódus hivatalosan inflációkövető: minden év januárjában a költségvetésben tervezett fogyasztói áremelkedéssel megegyező mértékben kell növelni a nyugdíjakat. Idén ennek szellemében 15 százalékos emelést kaptak a nyugdíjasok, hiszen a kormány úgy kalkulált, hogy várhatóan 15 százalék lesz az éves átlagos infláció.

Az infláció felzabálta a 13. havi nyugdíjat, sok nyugdíjasnak hó végén nem marad pénze ételre

A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (NYUSZET) elnöke szerint azonnal minimum ötszázalékos, visszamenőleges, évközi emelésre van szükség. A kormány egyelőre nem reagált a szervezet megkeresésére.

A nyugdíjtörvény ugyanakkor arról is rendelkezik, mi a teendő akkor, ha a kormány alulbecsülné az inflációt – amint az az utóbbi években rendszeresen előfordult. Ha az év első 8 hónapjának tényadatai alapján az általános infláció és a nyugdíjas infláció közül legalább az egyik várhatóan meghaladja az év eleji nyugdíjemelés mértékét, akkor novemberben a különbözet mértékéig visszamenőleges hatályú kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani.

Ilyen kiegészítő nyugdíjkorrekciót 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben is kaptak az idősek, sőt az utóbbi két évben a törvény előírásától pozitív irányba is eltért a kormány, és részben már nyáron kifizette a szükséges emelést. Ezzel szemben idén már nem tűnik valószínűnek, hogy hasonló nyári nyugdíjkorrekció érkezzen, holott az indokoltsága továbbra is vitathatatlan.

Tényleg elmaradhat az idei nyugdíjkorrekció?

Jelenlegi tudásunk szerint szeptemberben születik majd döntés arról, hogy kell-e idén évközi nyugdíjkorrekciót alkalmazni, és ha igen, akkor milyen mértékben. A legutóbbi kormányinfón elhangzottak alapján a kormány egyelőre elképzelhetőnek tartja, hogy egy gyors letörés eredményeképpen végül sem az általános infláció, sem a nyugdíjas infláció nem fogja meghaladni az évi 15 százalékot.

Ez annak fényében különösen optimista várakozás, hogy az idei év első 6 hónapjában az általános infláció átlagosan 23,7 százalék volt, a nyugdíjas infláció pedig ennél is lényegesen magasabb, 25,1 százalék. Persze matematikailag nem lehetetlen, hogy a 12 havi átlag 15 százalékra térjen vissza, bár ehhez rendkívül erős letörést kell látnunk a második félévben – írja a Bankmonitor, amely kiszámolta, milyen szintre kellene beállnia a két mutatónak ahhoz, hogy megvalósuljon a cél, ezáltal hivatalosan elegendőnek bizonyuljon a januári hasonló mértékű nyugdíjemelés.

Milyen inflációs lefutás esetén lenne elegendő a 2023. év elején kapott 15 százalék -os nyugdíjemelés?

Látható, hogy az első 6 havi inflációs tényadatok lassan csökkenő pályát jártak be: az általános infláció 25,7 százalékról 20,1 százalékra mérséklődött, míg a nyugdíjas infláció év elején 27,4 százalékról indult, de még júniusban is elérte a 21,2 százalékot.

Nem lesz évközi nyugdíjemelés, legkorábban novemberben kaphatnak több pénzt a nyugdíjasok

Az államháztartásért felelős államtitkár szerint a KSH adatai nem támasztják alá a nyugdíjasok azon kérését, hogy az ellátásokat júniusban vagy júliusban év elejéig visszamenőleg emelje a kormány.

Ilyen körülmények között igen nehéz elképzelni, hogy az éves átlagaik megálljanak 15 százaléknál: ehhez az kellene, hogy a második félévben az általános infláció 6,4 százalékos átlagot produkáljon, a nyugdíjas infláció pedig még alacsonyabb, kereken 5 százalékos átlagot mutasson júliustól decemberig.

Fontos

Ismeretes, hogy a kormány mostani várakozásai szerint december előtt egy-másfél hónappal (azaz október-november körül) érhetjük el az egyszámjegyű inflációt. Ez indirekt módon azt is jelenti, hogy még szeptemberben is 10 százalék fölött lesz az áremelkedés. Ha beigazolódik a kormány ezen prognózisa, az 15 százaléknál biztosan sokkal magasabb éves inflációt vetít előre.

Mennyi emelésre számíthatnak az idősek?

Valójában már most is borítékolható, hogy a januári 15 százalékos nyugdíjemelés mértékét mindkét inflációs mutató jócskán meg fogja haladni. A Magyar Nemzeti Bank júniusban publikált idei előrejelzése 16,5-18,5 százalék, de a megkérdezett piaci elemzők még ennél is fájdalmasabb, 18-19 százalék közötti értékre számítanak. A nyugdíjas infláció az első félév minden hónapjában jelentősen meghaladta az általános inflációt, így az egész éves átlaga is könnyedén magasabb lehet majd.

Ha feltételezzük, hogy idén a két vizsgálandó infláció közül reálisan legalább az egyik 18 százalék is lehet, akkor novemberben a nyugdíjtörvény értelmében minimum 3 százalékos nyugdíjkorrekciónak kell érkeznie. Ez a mostani átlagnyugdíjra, 210 ezer forintra vetítve nagyjából 6 300 forint havi nyugdíjemelést eredményezne, amit januárig visszamenőleg kaphatnak meg a nyugdíjasok.

E szerint novemberben az átlagnyugdíj megemelkedhet körülbelül 216 ezer forintra, valamint az idősek egy összegben kézhez kaphatják a januártól októberig eltelt 10 hónapra (plusz a 13. havi nyugdíjra) járó emelést is: ez az átlagnyugdíj szintjén nagyjából 69 ezer forint egyszeri kifizetést jelentene.

A visszamenőleges emelésre az öregségi nyugdíjasok (kb. 2 millió fő) és az úgynevezett „nyugdíjszerű ellátásokban” részesülők (kb. félmillió fő) is jogosultak. Ők együttesen kb. havi 465 milliárd forint ellátást kapnak az államtól, tehát egy 3 százalékos nyugdíjkorrekció nagyságrendileg havi 14 milliárd forint plusz ráfordítást igényel.