131 milliárd dolláros a veszteség – hangsúlyozza a szingapúri min.news szakértője, aki szerint egyáltalán nem biztos, hogy vége van a krízisnek. A csökkenés megállt, de a fellendülés még odébb van. Miért? Mert az Egyesült Államok megkísérli szankciókkal a sarokba szorítani Kínát – hangsúlyozza a szakértő, aki szerint egyáltalán nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Kína a világ legnagyobb chippiaca.

Korábban a mesterségesintelligencia-chipeket előállító Nvidia főnöke épp emiatt bírálta az amerikai szankciókat a Financial Timesban, mondván: a kínaiak ily módon maguk fejlesztik ki a legkorszerűbb chipeket, a nyugati világ pedig kizárja magát a legnagyobb chippiacról.

Kína chippiaca 336 milliárd dollár, ez a világpiac csaknem egyharmada. Közben a globális kereslet elég lanyha: nem nagyon fogynak az okostelefonok és a számítógépek, amelyek többet tudnak, mint korábban, és tartósabbak, mint a régebbiek. Vagyis nem kell oly gyakran cserélgetni őket. Ez különben sokak számára gondot is okozna, hiszen az euróövezetben recesszió köszöntött be, az USA pedig ennek határán táncol.

A globális gazdaságot mindinkább meghatározza az informatika: tavaly az iparág globális termelésének összértéke 3,5 ezer milliárd dollárt tett ki, ebből a félvezetők gyártása 574 milliárd dollárt jelent. Kik a fő exportőrök? Az USA 48 százalékkal, aztán Dél-Korea jön 19 százalékkal, majd Tajvan 8 és Kína 7 százalékkal.

Chip 4 szövetség

Mit akar elérni az Egyesült Államok? Olyan Kína-ellenes szövetséget, mely négy államból áll: az USA-n kívül Japánból, Dél-Koreából és Tajvanból. A félvezetők gyártásában az Egyesült Államok és Japán szerepe meghatározó: összesen 80 százalék. Ebből 50 százalék az USA és 30 százalék Japán részesedése. A félvezetők tervezésében még szembeötlőbb az amerikai fölény: 64 százalék.

Amerikai nyomásra Japán nemrég úgy döntött, hogy megszigorítja a félvezetők exportját Kínába.

Az amerikai chiptörvény arra ösztönzi a dél-koreai és tajvani gyártókat, hogy telepítsenek üzemeket az Egyesült Államokba. Ezenkívül a törvény előírja, hogy aki az USA barátja akar lenni, az nem építhet chipgyárat Kínába és nem exportálhat oda igazán korszerű chipeket.

Kínai reakció

Jelenleg a lapkatermelés zöme – 85 százalék – még mindig a hagyományos piacot jelenti. Hol vannak a világgazdaság legnagyobb lapkaelőállító üzemei? Kínában és Tajvanon. Az International Semiconductor Industry Association szerint a 12 inches lapkatermelés globálisan 9,6 millió lesz 2026-ban. Ebből 2,4 millió készül majd Kínában. Ez a globális termelés egynegyede. Az USA ezen a téren gyengébben áll: a részesedése a világgazdaságban a mai 2 százalékról csak 9 százalékra emelkedik.

Kína a szilikonlapkák fejlesztésével és termelésével akar kitörni szorult helyzetéből. 20 nagy programjuk van, összesen 140 milliárd jüanos költségvetéssel.

Mi lesz a Huawei-jel, melyet az USA az elsők között sújtott szankciókkal? Előre kell menekülnie. Hogyan? Hatszor annyit költ tudományos kutatásra és fejlesztésre, mint a tajvani TMSC, a világ jelenleg legsikeresebb chipgyára.

A kínaiak chipekből 70 százalékban már önellátóak akarnak lenni 2025-ben. Jelenleg ez az arány 39,5 százalék. Kissé ambiciózusnak tűnik ebből a szempontból a 70 százalék két éven belül.

És Európa?

Németország nem ad 10 milliárd eurós támogatást az Intelnek. Az amerikai chipgyár Magdeburgban épít gyárat, melyhez 6,8 milliárd eurós állami támogatást ígért a német kormány. Ám az amerikaiak 10 milliárdot kértek a 17 milliárdból épült gyárhoz, de nem kaptak – írta a Financial Times.

Az Intel a megnövekedett energia és környezetvédelmi költségekre hivatkozva emelte 10 milliárdra a támogatási kérést, mire a gazdasági miniszter kerek perec nemet mondott. „Egyszerűen nincs rá pénz a költségvetésben” – jelentette ki Eric Lindner gazdasági miniszter.

Az Intel 88 milliárd dolláros beruházási programot hajt végre Európában – írja a marketwatch. Németországon kívül Írország, Olaszország és Franciaország a célpont. Mindenütt kormányzati támogatást kérnek, éppúgy mint a világ legnagyobb chipgyártó cége, a tajvani TMSC, amely szintén gyárakat épít Európában.