Többek között a belföldi piac agresszív NER-es leuralása miatt gondolják úgy egyre többen az Európai Parlamentben, hogy Magyarország alkalmatlan lesz a 2024 júliusában kezdődő uniós elnöki ciklusa betöltésére.
A válság az elsődleges oka annak, hogy a korábbi ügymenetet elunva a nyilvánossághoz fordulnak egymás után a NER által zsarolt külföldi vállalatok. És itt elsősorban nem arról van szó, hogy a megváltozott gazdasági körülmények közepette egyre nehezebben élnek meg Magyarországon, hanem arról, hogy a gazdasági visszaesés a NER klientúra kiéhezésével fenyeget, a holdudvart pedig etetni kell.
„Az EU-s pénzek leállásával sok NER-közeli cég küszködni kezdett"
Egykor bezzegország voltunk, ma már azonban mi kullogunk a régió után, ha az ország versenyképességét nézzük - mondja Czakó Erzsébet, a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Menedzsment Tanszék egyetemi tanára. Szerinte hiába hangoztatja a kormány, hogy versenyképességünket az mutatja, hogy folyamatosan beruházási rekordokat dönt az ország, az adatokat jobban megnézve már nem lehetünk olyan büszkék az eredményeinkre.
A jelenlegi helyzetben a korábbi gazdagodási ütem nem tartható fenn, ám ezen lehet azzal segíteni, hogy még több céget vásárolnak fel és a piac még nagyobb része fölött igyekeznek megszerezni az uralmat. A gyorsítás viszont agresszívebb fellépésre is sarkallja a NER-hez köthető gazdasági aktorokat, így a megszokott tempó is borulni látszik, vagyis, hogy a vállalatoknak a gazdasági súlyukhoz igazítják az ajánlatokat.
Eddig, ha valaki nagy és befolyásos volt, az a piaci viszonyokat tükröző, udvarias megkeresést kapott (ez történt a Vodafone-nal), a kicsikkel pedig inkább a hivatali packázás, az üzengetés és a fenyegetőzés eszközeivel igyekeztek megértetni a célzást. Ám most ez a módi is változni látszik, például az üzleti ügyekkel elvileg nem foglalkozó miniszterelnök egy katari beszélgetésen elejtett félmondatban üzente meg foghegyről a Budapest Airport jelenlegi tulajdonosának, hogy az öbölországot is érdekelné a cég. Ezzel csak annyi a gond, hogy a Budapest Airport német tulajdonosa már többször közölte: nem áll szándékában megválni tőle.
A külföldi cégek egy csoportja jelenleg már ott tart, hogy a nagykövetségük segítségével az Európai Parlament képviselőtestületéhez fordultak segítségért, ahol többek között az is napirenden van, hogy megtorpedózzák a Magyarországnak elvileg 2024 júliusától induló soros uniós elnökségi ciklusát.
További részleteket a HVG csütörtöki számában és a hvg360-on olvashat.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.