Miközben a varsói parlament kormánypárti többsége egy erősen vitatott, sokak szerint alkotmánysértő törvény alapján az „orosz befolyást” vizsgáló bizottsággal akarja kizáratni politikai ellenfeleit a közéletből, amit péntek délután 234:219 arányban szavaztak meg, voltak ugyanazon a napon csaknem egyhangú határozatok is. Jaroslaw Kaczynski, a vezető kormánypárt elnöke ígéreteinek megfelelően véglegesítették az eddig csak alkalmilag kifizetett 14. havi nyugdíjat, és ingyenessé tették az állami autópályák használatát.

Lengyelországban nem a saját nyugdíjuk egy havi összegét kapják az érintettek, hanem egységesen a minimálnyugdíjat. Ez most márciustól bruttó 1588 zloty (kb. 130 000 forint), amiből 12% szja-t és 9% egészségbiztosítási járulékot vonnak le. Továbbá ez csak a 2900 zloty (kb. 240 000 forint) alatti nyugdíjak esetében jár, efölött csökken, a 4200 zloty fölötti juttatásban részesülők pedig egyáltalán nem kapják meg. Ez a döntés idén 10 milliárd zloty (820 milliárd forint) költségvetési pluszkiadással jár.

Az autópályák ingyenessége inkább gesztus, mint jelentős tényező, ugyanis jelenleg mindössze két, összesen 260 kilométernyi fizetős pályaszakasz van állami tulajdonban. Ezeken, ha a törvény hatályba lép, 10, illetve 16 zlotyt (820, illetve 1300 forint) takaríthatnak meg az autósok. Így persze az útalap bevétele is csökken, de a kormány azzal érvel, hogy megtakaríthatják a díjbeszedés költségét. Van három, összesen 460 kilométernyi koncessziós, magántulajdonú autópálya is, ahol fizetni kell, és a kormány gondolkozik ezek kisajátításán. Mintegy 600 kilométer autópálya viszont jelenleg is ingyenes.

A kormány választás előtti nagylelkűsége – a 14. havi nyugdíjat például röviddel az októberi választások előtt fogják kifizetni – nehéz helyzetbe hozta az ellenzéket. A politikai légkör már most is nagyon rossz, a kormánypártok hazaárulónak, idegenbérencnek minősítik ellenfeleiket, Jaroslaw Kaczynski pedig legutóbbi beszédében kijelentette, hogy az ellenzék győzelme Lengyelország végét jelentené. Ilyenkor lehetetlen az új kedvezmények költségeit, a lépések költségvetési megalapozottságát elemezni, hiszen az ellenzőket azzal vádolhatnák, hogy a nép jóléte ellen szavaznak. Ez hatott: mindkét említett törvényt 90% fölötti támogatottsággal szavazta meg a parlament. Ez azt is lehetetlenné teszi, hogy az ellenzék esetleges, bár pillanatnyilag kevéssé valószínű választási győzelme esetén ezekből bármit visszavonjanak, akármilyen a költségvetés helyzete.