Folyamatos vészüzemmódban tartják a változások a vásárlókat – erre jutott az EY felmérése, amelyet most mutattak be. Az EY egy nemzetközi kutatást végzett el, a központi kutatás azonban Magyarországot nem vizsgálta, ezért a cég magyar vállalatánál is elkészítettek egy saját felmérést, hogy legyen itteni adat. Megnézték, mennyire tartanak az emberek az inflációtól és hogyan változtatnak a vásárlási szokásaikon.

A magyar megkérdezettek 63 százaléka érzi úgy, hogy elérte a plafont, és nem tud már a mostaninál több pénzt költeni. Közülük a legtöbben ételre, ruhára, háztartási gépekre és rezsire szeretnének többet költeni, ha volna rá lehetőségük.

A magyarok 34 százaléka mondta azt, hogy félredobja a márkahűséget, és lemond a kedvenc termékéről, ha vállalható minőségben jobb árajánlatot kap, további 7 százaléknak pedig a minőség sem számít, csak az a fontos, hogy olcsó legyen. 25 százalék megtartja a kedvenc termékét, de kevesebbet vesz belőle, 17 százalék pedig egyre többet vásárol a boltok saját márkás termékeiből. Mindössze 13 százalék mondta azt, hogy ő jól van, ugyanazt a terméket tudja vásárolni ugyanolyan mennyiségben, mint néhány hónappal ezelőtt, 4 pedig azt, hogy még többet is tud vásárolni.

A megkérdezettek 79 százaléka többnyire az ár alapján választ terméket, 82 százalék pedig szívesen vesz részt a boltok pontgyűjtő akcióiban, hogy spóroljon. Azért mindent így sem vállalnak be: azt csak 45 százalék mondta, hogy többet utazik tömegközlekedéssel vagy kerékpáron, hogy az üzemanyagon spóroljon, és csak 34 százalék vesz több használt terméket.

Tizenkét árucsoport közül csak öt olyan van, amire nagyjából ugyanannyit költenek, mint egy éve: a gyógyszerek, az élelmiszerek és a fűtés mellett – amiből logikus, hogy muszáj vásárolni – az okostelefon és a mobilos netelőfizetés tartozik ide. Ettől még ez mennyiségben van, amikor kevesebbet jelent, a válaszadók a költéseikről írtak a kutatásban.

A leginkább a sportfelszereléseken, az utazásokon és a háztartási készülékeken spórolnak.

Arra, hogy mi a legfontosabb szempont a vásárláskor, nagyjából egy-egy harmad mondta az árat, illetve az ár-érték arányt. A minőség már csak 10-15 százaléknak fontos az egyes termékcsoportokban, a márkanevet 10 százaléknál is kevesebb mondta a jelentős szempontok között.

A kutatás szerint a céges marketing most olyan, mint ha nem is teljesen egy nyelvet beszélnének a cégek és a vevőjelöltek: a marketingvezetők 81 százaléka úgy gondolja, hogy a fogyasztói élmények megteremtése és fenntartása az igazi céljuk, amivel el lehet adni a termékeket, eközben viszont a vásárlóknak csak a 18 százaléka érzi úgy, hogy azt kapja, ami elvárása az adott termékkel kapcsolatban.

A társadalmi és vagyoni csoportokra lebontott kutatás azt is kihozta, hogy a magasabb jövedelműek között is egészen sokan vannak, akik hajlandóak lemondani a márkahűségről egy olcsóbb termékért cserébe. Az egyetemistáknál látszik a leginkább az, hogy érzékenyek az ár-érték arányra, a nyugdíjasok pedig, ugyan kimondottan fontosnak érzik, hogy olcsó legyen az áru, nagyon nem szívesen mondanak le azokról a termékekről és márkákról, amit már megszoktak.

A nemzetközi kutatás 27 országában – Nyugat-Európa, Észak- és Dél-Amerika jelentős része, több távol-keleti ország, és néhány gazdagabb afrikai ország, valamint Ausztrália tartozott ide – az emberek 81 százaléka aggódik a pénzügyi nehézségek miatt, ezért 49 százalék csak a legszükségesebbeket veszi meg, 41 százalék pedig kevesebbet tervez költeni a szabadidős tevékenységeire.