Gazdaság hvg.hu 2023. április. 25. 08:12

36 milliárdot vehet ki a Molból és a Richterből a fideszes elitképző

A két nagyvállalatnál összesen csaknem 91 milliárd forint lehet az osztalék, melyet vagyonkezelő alapítványok vehetnek fel.

90,8 milliárd forint osztalékot vehetnek fel a Mol és a Richter nyeresége után vagyonkezelő alapítványok, miután az Orbán-kormány korábban átadta nekik állami kézben lévő részvénypakettjét, írja a 24.hu.

A tavalyi év a Molnak az üzemanyagárstop és az extraprofitadó ellenére 628 milliárd forintos profitot hozott, a társaság igazgatósága pedig ezután 287 milliárd forint kifizetését javasolta a cég közgyűlésének. Ha rábólintanak, akkor egy Mol-részvény után mintegy 350 forintot fizethetnek ki, a Richternél pedig 390 forint juthat egy részvény után. A Richternél ugyanakkor a 24.hu szerint még vitás az osztalék mértékének kérdése.

A 90,8 milliárd forintnak ígérkező összeget a következő felosztásban vehetik fel az állam helyett a kedvezményezett alapítványok:

  • a Kárpát-medencei tehetséggondozást végző, fideszes elitképzőként elhíresült Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) 36 milliárd,
  • a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány (MUC) 36 milliárd,
  • a Mol–Új Európa Alapítvány 15 milliárd,
  • a Semmelweis Egyetemet fenntartó Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány pedig 3,8 milliárd forintnyi osztalékot vehet fel az államtól kapott részvénycsomag révén.

Az MCC kuratóriumi elnöke Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a MUC első embere Hernádi Zsolt Mol-vezér. Mindkét alapítvány 28,7–28,7 milliárd forintot kaphat az olajcégtől, a gyógyszercégből pedig 7,3–7,3 milliárd forint osztalékra tehetnek szert.

zöldhasú
Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.