„Ez a nyugdíjreform nem örömhír, nem népszerű, de szükséges Franciaország számára” – jelentette ki Emmanuel Macron elnök a televízióban. Bejelentette, hogy továbbra sem váltja le Elisabeth Borne miniszterelnököt, aki a nyugdíjreform arca Franciaországban. Macron azt is közölte, hogy nem oszlatja fel a nemzetgyűlést és nem ír ki új választásokat, ahogy azt sok ellenzéki párt és szervezet követeli.

Jelenleg az elnök népszerűsége mélyponton van Franciaországban, ahol az államadósság mértéke meghaladta az éves GDP 100 százalékát, a költségvetés hiánya is jóval magasabb, mint az eurózónában engedélyezett 3 százalék. A nyugdíjkassza régóta deficites, a 62 éves nyugdíjkorhatár a legalacsonyabbak közé tartozott az Európai Unióban – érvelt a miniszterelnök, de a szakszervezetek és az ellenzéki pártok ebben csak életszínvonal-csökkentő lépést látnak.

Csütörtök délután nagy tüntetés várható Párizsban és más nagyvárosokban

Január 19 óta folyamatosan tiltakoznak a szakszervezetek sztrájkokkal és tüntetésekkel. A legtöbb tüntető március 7-én volt, akkor 1,3 millióan vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak az új nyugdíjtörvény ellen. Macron megbízásából a miniszterelnök megpróbált parlamenti többséget szerezni a törvény elfogadásához, de ez nem sikerült, ezért elnöki rendelettel vezetné be a törvényt Macron, de az ellenzék máris az Alkotmánybírósághoz fordult.

A kormány megúszta a bizalmatlansági indítványt a parlamentben, de a helyzete nagyon bizonytalan. Sőt, sok ellenzéki politikus felteszi a kérdést: kitart-e még Macron négy évig? Az államfő mérhetetlenül frusztrált, hiszen nagy reformok megvalósítását ígérte 2017-ben, amikor először megválasztották, de ezekből jóformán semmi sem valósult meg, mert a pragmatikus Angela Merkel kancellár lehűtötte Macron reményeit mondván: az Európai Unióban nem tud politikai többséget állítani a reformok mögé. Aztán kiderült, hogy Franciaországban sem: legutóbb már nem szerezte meg a többséget Macron mozgalma a választásokon, a jobboldali és a baloldali ellenzék pedig összefogott az elnök reformjaival szemben.

Leállítjuk Franciaországot! – fogadkoznak a szakszervezetek, amelyek a mozgósítási napokon, mint most csütörtökön is, igyekeznek elzárni az olajfinomítókat, hogy a benzinkutak ne juthassanak utánpótláshoz. A sztrájk miatt hétfőtől nem működik Franciaország legnagyobb olajfinomítója Normandiában. Két nagy kikötőt, Marseille-t és Brestet is blokkolják a szakszervezetek.

„A kormány kész arra, hogy lefoglalja a finomítókat, melyeket a sztrájkolók az ellenőrzésük alatt tartanak. Ez rendkívüli intézkedés, amelyhez csak a végső esetben nyúlunk, de ha szükséges, akkor megtesszük” – jelentette ki Clément Beaune közlekedési miniszter.

Az AFP hírügynökség szerint a szuper gyorsvonatoknak – TGV – várhatóan csak a fele közlekedik csütörtökön. A regionális gyorsvonatoknak csak az egyharmadát tudja közlekedtetni az állami vasúttársaság a sztrájkok miatt. A párizsi metróközlekedésben és az elővárosi gyorsvasutak működtetésében „nagy zavar” várható. A párizsi szemetesek sztrájkja, amely március 6-án kezdődött meg, tovább folytatódik – írja a közszolgálati RFI portál, mely arról is beszámol, hogy Párizs Orly repülőterén csütörtökön a járatok 30 százalékát törölték, más francia repülőtereken ez az arány 20 százalék.