Budapest és a legnagyobb vidéki városok lakosságszáma is esett.
13 ezer fővel csökkent Budapest lakossága 2022-ben, és jól látszik, hogy a fővárosból sokan költöznek ki az agglomerációba, a Budapest környéki négyzetméterárak 4-21 százalék között nőttek – írja az ingatlan.com. De nem csak a fővárosból költöznek át sokan egy kicsivel arrébb, a legnagyobb vidéki városok közül Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc lakossága is csökkent egy-két ezer fővel.
A legtöbben Érdet választottak, az ott élők száma 821 fővel nőtt egy év alatt, az ingatlanárak 16 százalékkal emelkedtek. 340-360 fős növekedést mértek Erdőkertesen, Nagytarcsán, Biatorbágyon és Gyömrőn is. A tíz legnagyobbat növő település közül az egyetlen olyan, amely nem Budapest vonzáskörzetében található, a debreceni agglomerációból Hajdúsámson, ott 254-gyel többen élnek, mint egy éve ilyenkor, az átlagos négyzetméterárak pedig 15 százalékkal emelkedtek.
Sokan „a kiköltözéssel válaszoltak a magas lakásárakra, ehhez pedig hozzájárult a lakáshitelkamatok emelkedése is. Összességében ugyanannyi pénzért egy-egy nagyvároshoz képest annak vonzáskörzetében nagyobb lakóingatlant lehetett vásárolni” – értékelte a változásokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A magyar ingatlanpiacról a legtöbbeknek nem Zsujta jutna az eszébe, még azok közül sem, akik tudják egyáltalán, hogy van ilyen nevű falu: a borsodi település lakosságszáma 53 fővel, azaz 22 százalékkal nőtt, köszönhetően egyebek mellett a falusi csoknak is. Az ottani átlagos négyzetméterár is jól mutatja a kiköltözések és a falusi csok hatását: egyetlen év alatt 117 százalékkal nőtt, 312 ezer forintra.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.