Két német miniszter is Ghánába utazott, hogy jelezze: fordulat állt be, és immár szívesen fogadják az afrikai szakmunkásokat.
11 ezer eurónak kellett lennie eddig a számlán Ghánában, így nem csoda, ha csak nagyon kevesen indultak el Németországba. Csakhogy Berlinben észrevették: egyre nagyobb a szakmunkáshiány, és a vetélytársak – az USA, Kanada és Nagy-Britannia – Afrikában toboroznak munkaerőt.
Két német miniszter is Ghánába repült, hogy jelezze: minden megváltozott. A fejlesztési miniszter, Svenja Schulze Accraban arról beszélt, hogy „óriási munkaerőpotenciál van Afrikában”. Hubertus Heil német munkaügyi miniszter pedig azt hangsúlyozta, hogy „el kell távolítani minden akadályt, amely az afrikai vendégmunkások előtt eddig volt.”
Három évvel ezelőtt ugyan törvényt hoztak Berlinben a szakmunkások importjáról, de a gyakorlatban fennmaradtak az akadályok a vendégmunkások előtt főként, ha azok Afrikából célozták meg Németországot. Az afrikai szakmunkás képzettséget igazoló bizonyítványokat vagy az egyetemi diplomákat csak nagy nehezen fogadták el Németországban.
Benjamin Wösten irányítja a német munkaerőtoborzó-központot Accrában. A Der Spiegel tudósítójának elmondta, hogy „sok ghánainak van jó esélye arra, hogy állást találjon magának Németországban, de realistának kell lenni: nincs mindenkinek megfelelő szakképzettsége.” A központ most már nemcsak képzett szakmunkásokat és diplomásokat vár, hanem olyanokat is, akik Németországban szeretnének szakmát tanulni vagy diplomát szerezni.
Ghánában is képeznek fiatalokat a napelemrendszerek működésére. A képzést most egy olyan ghánai oktató irányítja, aki már járt Németországban: Baden-Württemberg tartományban tanult kétszer három hónapig. Tanítványai közül csaknem mindenki Németországban akar dolgozni.
Christof Baum vezeti a napelemes technikusképző-központot Accra mellett: „Berlinben teljesen elaludtak. Afrika csak úgy szerepelt a gondolkodásukban, mint olyan migránsok kibocsátó helye, akik nem értenek semmihez”. Baum a Don Bosco katolikus szervezet megbízásából már évek óta képez napelemtechnikusokat Afrikában.
„Az az álmom, hogy a tanítványaim Németországba menjenek dolgozni, ott szedjék meg magukat, majd jöjjenek vissza Ghánába, és itt kezdjenek valamilyen vállalkozásba.” Ez még csak álom, mert jelenleg a német bürokráciával kell megküzdenie: „két tanítványomnak is van állásajánlata Németországban, de a hatóságok még mindig nem ismerték el a szakképzettségüket! Ez katasztrófa! Németországban hiány van napelemszerelő technikusokból, mégsem engedik be őket. Ez nonszensz.”
Agyelszívás?
Ghána informatikai nagyhatalomnak számít Afrikában, és emiatt nagy számban exportál frissen képzett szakértőket Amerikába vagy Európába. A Der Spiegel tudósítója ellátogatott egy IT céghez Accrában, ahol kiderült, hogy az egyik legtehetségesebb munkatárs immár Bajorországban dolgozik. Ott nemcsak a fizetés magasabb, de kiváló az egészségügyi és az oktatási rendszer, vagyis a család sokkal jobban él, mint Ghánában. Eszük ágában sincs hazatérni.
A német informatikai képző központ már több mint 3000 helyi diáknak adott diplomát. Sokan közülük már Németországban dolgoznak, de nem mennek simán a dolgok. „Végül is mindenki jól jár, mert a képzésből mindenki profitál. Mindenki észrevette ezt, kivéve a bürokráciát Németországban” – nyilatkozta a német informatikai képző központ alapítója a Der Spiegel tudósítójának Ghánában.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.