A portál szerint csúszik az egyeztetés a Bizottsággal.
Lelassultak a tárgyalások a magyar kormány és az Európai Bizottság között, ez pedig azt jelentheti, hogy a korábban tervezettnél is később indulhatnak meg az utalások az EU részéről azoknál a forrásoknál, amelyeket egy decemberi döntéssel zárolt az EU-országok képviselőit tömörítő Tanács – írja a Portfolio. A portál brüsszeli forrásokra hivatkozva azt is hozzáteszi, hogy legkorábban áprilisban-májusban értékelheti a Bizottság azokat a jogszabályokat, amelyeknek az elfogadását jogállamisági eljárás lezárása, illetve a helyreállítási források megszerzése érdekében a kormány március 31-i határidővel vállalta. Ez pedig azt jelenti, hogy legkorábban az év második felében, a nyári hónapokban érkezhet pénz Brüsszelből.
A lap emlékeztet: Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter pénteken egy interjúban arról beszélt, hogy jövő héten küldi el a kormány konkrét javaslatait a vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályairól. A legutóbbi kormányülésen ugyan az egyetemek élén álló alapítványokban tisztséget vállaló miniszterek felajánlottak lemondásukat, ám jó eséllyel ez nem elég ahhoz, hogy az EU engedélyezze az uniós pénzek – többek között Erasmus-ösztöndíjak – folyósítását az intézmények számára, ezért van jelentősége annak, milyen tervet rak le a kabinet az unió elé.
A decemberi, a források egy részének felfüggesztéséről szóló döntés előtt egy hónappal Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt közölte, hogy Magyarország 2023 második negyedévében juthat hozzá ezekhez a pénzekhez, de a döntést követően is arról beszélt Navracsics, hogy április-májusra megindulhat az utalás.
A decemberi megállapodás alapján az EU három operatív program Magyarország számára elkülönített forrásainak 55 százalékát zárolja, ezen túl a Covid utáni helyreállítást szolgáló alap pénzeinek kifizetését 27 úgynevezett szupermérföldkő teljesítéséhez köti.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.