Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program – írja a G7 a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a növekedési kötvényprogramjáról (NKP). Ezt 2019-ben 300 milliárd forintos kerettel indították el, de végül ötször több, 1550 milliárd forint lett belőle (ami az egyéves hazai GDP három százalékának felel meg).

A lap arra is emlékeztet, hogy az NKP feltételeit igen tágra szabták, csak a nem túl erős, B+ hitelminősítést kellett megszerezni a vállalatoknak egy hitelminősítőtől.

A G7 cikke azt boncolgatja, hogy milyen szerepet kaptak a NER-es cégek a kötvényprogramban, és megállapítja, hogy

• a piacilag indokolhatónál sokkal kisebb kamatot fizetnek a cégek a gigantikus tőkeinjekcióért, ezzel az adófizetők járnak rosszul;
• a kormányközeli cégek 440 milliárd forintra tettek szert az MNB kötvényprogramjából, ami a teljes keret 28 százaléka;
• a megugró infláció miatt az MNB nagyon rosszul jár azzal, hogy tíz évre fix, nagyon alacsony kamaton adott kölcsön pénzt.

Az adatok alapján az egyik legismertebb NER-vállalatot, a nemrég a Vodafone-t is felvásárló 4iG Nyrt.-t összesen 84 milliárd forinttal finanszírozta az NKP.

A magyar adófizetők támogatásával kedvezményes finanszírozáshoz jutott 187 milliárd forint értékben, a keret 12 százalékával több külföldi vállalat is. A világ legnagyobb elektronikai gyártója, a Flex 50 milliárd, a Deutsche Telekom-leányvállalat Magyar Telekom 35 milliárd, a Mercedes kecskeméti gyártó vállalata 19,2 milliárd forint tőkéhez jutott.

A források 60 százaléka az, ami hazai tulajdonú, nem közvetlenül a hatalomhoz köthető cégekhez jutott el.