A Repropress a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától kapott közigazgatási határozat alapján mint reprezentatív közös jogkezelő szervezet, kiterjesztett hatállyal végezheti immáron tevékenységét annak érdekében, hogy méltányos díjazásban részesüljenek a sajtókiadók az általuk előállított médiatartalmak digitális platformokon történő terjesztéséért – olvasható a Repropress közleményében.

A magyar kiadók híreit a globális techcégek, mint a Google vagy a Facebook, eddig díjazás nélkül hasznosíthatták, de a szerzői jogi törvény módosítása értelmében, a kiadók méltányos díjazásban kell részesüljenek a tartalmaikért cserébe, a tartalomelőállítás fenntarthatóságának biztosítása érdekében. A techcégek számára ez azzal az előnnyel jár, hogy a közös jogkezelés keretében egyetlen jogosítással valamennyi online sajtókiadó kiadványának felhasználására jogot szerezhetnek.

Az újonnan létrehozott egyablakos rendszer nemcsak az online platformok számára, de az egyéb, kisebb keresőmotorok, híraggregátorok és médiafigyelő cégek számára is előnyös lesz, hiszen a rendszer leegyszerűsíti a jogosítás folyamatát, világos és átlátható keretet biztosít az új, szomszédos jogok által védett tartalmak felhasználására – áll a közleményben.

Az engedély birtokában megkezdődhetnek a tárgyalások a jogdíjak beszedésének mikéntje tekintetében is. A Repropress következő feladata, hogy felvegye a kapcsolatot a sajtókiadói szomszédos jogok felhasználásáért felelős valamennyi piaci szereplővel annak érdekében, hogy megállapodjon a kiadók számára járó méltányos díjazásban. A díjszabással kapcsolatos tárgyalások eredményeként létrejövő tarifákat az igazságügyért felelős miniszter hagyja majd jóvá.

Európa újra hangos

A kiadók hírtartalmainak felhasználása uniószerte terítéken van. Németországban a helyi kiadók közös jogérvényesítését végző Corint Media a Google-lel és a Microsoft Binggel ment perre. A bíróság 2022. decemberben a Bing esetében már véleményt nyilvánított: ideiglenes kártérítésként évi 800 ezer eurót javasoltak, amelyet a Bingnek a Corint Media részére kell fizetnie, amíg az alapügyben nem születik döntés. A Google ügyében egyelőre semmilyen döntés nem született.

A Microsoft szóvivője akkor úgy reagált: „A döntésnek nincs jelentősége, és nincs káros hatása a fizetendő végleges licencdíjra. A Microsoft – anélkül, hogy erre kötelezve lett volna – önkéntesen beleegyezett a javasolt ideiglenes egyezségbe, hogy a választottbírósági eljárás alatt jogi nyugalmat biztosítson." Ezzel a Corint Media is egyetértett, és a jogdíj összegének emelésére számít a jogerős ítéletben.

A Google hírlistázó alkalmazása, a Google News Showcase esetében a német versenyhivatal (Bundeskartellamt) szintén decemberben azt a döntést hozta, hogy az alkalmazás – a Google eredeti szándékával ellentétben – nem kapcsolható a Google keresőjéhez. A sajtókiadóknak a Showcase-ben való részvételét a közös jogkezeléstől, illetve a sajtókiadói jogokkal kapcsolatos megállapodásoktól függetlenül kell lehetővé tenni.

Ennél jóval tovább ment tavaly a francia versenyhivatal, amely az uniós szintű sajtókiadói jog alapján határozottabban lépett fel a Google ellen. A hivatal a Showcase-t a sajtókiadói szomszédos jogok aláásásának eszközeként jellemezte, és 500 millió eurós versenybírságot szabott ki a Google-ra. A francia napilapok és magazinok a versenyhatóságok nyomására ezután képesek voltak megállapodni a Google-lal magas, kétszámjegyű milliós összegű licencdíjakról. A nagyobb német piacon ezzel szemben a Google csak 10–15 millió euró közötti összegeket ajánlott fel a sajtókiadói, -illetve szomszédos szerzői jogokért.

A közösségi média nem megbízható forrás

A brit médiahatóság, az Ofcom 2022-ben egy vitairatban vázolta, hogyan látják az online közvetítők működését az Egyesült Királyság hír-ökoszisztémájában. Míg a hírtartalmak előállítása továbbra is a lapkiadóktól és a műsorszóróktól függ, a keresőmotorok, a közösségi platformok és a híraggregátorok egyre szignifikánsabb szerepre tesznek szert, beleértve a gondozást, a felfedezést és a hírek monetizációját is. A legutóbbi kutatásuk azt mutatta, hogy az Egyesült Királyságban háromból majdnem kettő felnőtt használja ezeket a forrásokat.

Az Ofcom szerint azonban komoly aggodalmak merülnek fel az online közvetítők, főleg a közösségi platformok médiapluralizmusra gyakorolt hatásával kapcsolatban. Az elemzés azt mutatta, hogy azok az emberek, akik a közösségi médiát használják a tájékozódásra, kevésbé valószínűen tudják beazonosítani a fontos és tényszerű információkat, nagyobb ellenszenvet éreznek azokkal szemben, akik ellenkező politikai véleményen vannak, és kevésbé bíznak meg a demokratikus intézményekben, azokhoz képest, akik a TV-t és az újságokat használják hírforrásként.