46 százalékos az infláció hivatalosan Iránban, de a statisztikai hivatal is elismeri, hogy a legfontosabb fogyasztási cikkek árának emelkedése egy év alatt elérte a 70 százalékot. Így nem csoda, hogy Ebrahim Raiszi elnök az infláció elleni harcot nevezte meg a kormányzat legfontosabb céljának, amikor beszédet mondott a parlamentben.

A konzervatív államfő ezenkívül megígérte az állami kiadások és a munkanélküliség csökkentését. Védelmezni kívánja Teherán a saját valutáját, mely értékének több mint a 30 százalékát elveszítette egyetlen év alatt az amerikai dollárhoz viszonyítva. Iránban mindezért az amerikai szankciókat okolják, hiszen Donald Trump elnök felrúgta az atomalkut, melyet hat nagyhatalom kötött meg Teheránnal, és újra bevezette a szankciókat 2018-ban.

Az energiaválság jót tett Iránnak, de a problémákat nem oldja meg

A szankciók gazdasági visszaesést eredményeztek, de a kibontakozó energiaválság felértékelte Irán olaj- és földgázexportját. Iránnak hosszú távú szerződése van Kínával, amely nem alkalmaz szankciót vele szemben. Ezenkívül Irán régen megtanulta, hogy miképp játszhatja ki a szankciókat, így el tud adni olajat és földgázt a világpiacon. Jelenleg Irán napi 1,4 millió hordó kőolajat exportál naponta.

Tavaly ennek következtében 4 százalékos gazdasági növekedést regisztráltak. Mindez nem változtat azon, hogy a 83 milliós lakosság fele a szegénységi küszöb alatt vegetál. Ez óriási visszaesés, hiszen az atomalku megkötését követően, amikor feloldották a szankciókat Irán ellen, akkor sikerült leszorítani a szegénység arányát a lakosság 20 százalékára. A munkanélküliség óriási – különösen a fiatalok között: a 25 évnél fiatalabbak egynegyede nem talál magának munkát. Emiatt is van oly sok fiatal a politikai tüntetők között Iránban – írja a francia közszolgálati portál, az RFI tudósítója Teheránból.