Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Még a legjobb forgatókönyv szerint is erőteljesebb drágulás jön 2023-ban éves szinten, mint amilyen idén volt, az élelmiszerárak pedig 2022-höz képest is rettenetesen elszállnak – számol a Magyar Nemzeti Bank a most kiadott Inflációs jelentésben. Ráadásul a magyar élelmiszeriparban akkora bajok vannak a jegybank szerint, hogy az sem nagyon fogná vissza a drágulást, ha az energiaárak nem nőnének tovább.
| Levelet kaptunk az MNB-től: Elszúrták a jelentést, az élelmiszerek „csak” 29,7 százalékkal drágulnak |
Ennek a cikknek az eredeti verziójában - a címben és a szövegben is - az szerepelt, hogy 42 százalékos élelmiszer-inflációt prognosztizál 2023-ra az MNB. Mint kiderült, ez nem a helyes adat, a jegybank ugyanis rossz számot közölt az Inflációs jelentés első verziójában. Azóta lecserélték a honlapjukon is, az új változatban már „csak” 29,7 százalékos élelmiszer-drágulás szerepel. Az MNB a következő levelet küldte nekünk: „Tisztelt Sztojcsev Iván! Kedves Kollégák! Nagyon köszönjük, hogy cikkében feldolgozta az MNB ma délelőtt publikált Inflációs jelentését. Gazdaság: További 42 százalékkal drágulnak az élelmiszerek jövőre – ezt jósolják Matolcsyék | hvg.hu Tájékoztatjuk azonban, hogy a kollégáink a sajtótájékoztatót követően vették észre, hogy rossz adat került publikálásra és szeretnénk kérni, hogy a címber szereplő 42%-ot javítsák. A helytálló adat 29,7%.” Az utólag javított táblázatból az is kiderül, hogy nem csak ezt az adatot rontották el elsőre. A szolgáltatásoknál az eredeti verzióban azt várták, hogy lassulni fog az áremelkedés, 10,2-ről 9,6 százalékosra, az új adat szerint már 12,1 százalékos növekedés várható. Az ipari termékek drágulása sem 8,7 százalékra fog lassulni a mostani 13,2-ről, csak 12,2-re. Az üzemanyagoknál 21,6-ról 21,8 százalékra korrigáltak. |
A 20 százalékot is közelítheti jövőre az infláció – nem egy-egy szerencsétlenebb hónapban, hanem éves átlagban. A legjobb esetben az év végére annyira lecsökken majd az áremelkedés üteme, hogy a teljes 2023-as átlagot lehúzza 15 százalékra. Így számol legalábbis a Magyar Nemzeti Bank a most kiadott Inflációs jelentésben.
Az előrejelzés legbrutálisabb száma teljesen egyértelműen az, hogy
jövőre átlagosan 29,7 százalékkal lesznek drágábbak az ételek, mint idén.
Az energia 39, az üzemanyag pedig 21,8 százalékkal lehet drágább 2023-ban a mostaninál. Legalább az ipar drágulása lassulni fog.
Amióta a KSH 1985-ben elkezdte a mostani bontás szerint vezetni az inflációt, ehhez fogható élelmiszer-drágulást csak kétszer mért, 1990-ben 35,2, 1995-ben 31,1 százalékos volt az éves adat.
Hogy kinek mekkora a saját személyes inflációja, azt mi is segítjük kiszámolni a HVG Személyes Inflációs Kalkulátorral:
HVG Személyes Inflációs Kalkulátor - számold ki, mekkora a saját inflációd!
Elkészítettük a kalkulátort, amellyel bárki kiszámolhatja, mekkora inflációval szembesül.
A jegybank háromhavonta teszi közzé ezt a kiadványát, és így most érdemes összehasonlítani a szeptemberi előrejelzéssel:
- az éves infláció 2023-ban 15 és 19,5 százalék között lesz szerintük – az előző előrejelzésben még 11,5–14 százalék közötti drágulást vártak,
- a GDP a legjobb esetben 1,5 százalékkal nőhet, a legrosszabb forgatókönyv szerint 0,5 százalékkal (ez megegyezik azzal, amit három hónapja írtak),
- a foglalkoztatottság a legjobb forgatókönyv szerint is stagnálni fog, a rosszabb esetben 0,4 százalékponttal csökken – szeptemberben még a 0,3 százalékpontos növekedés és ugyanekkora csökkenés között mindent lehetségesnek tartottak,
- a reáljövedelem pedig biztosan esni fog, 0,6 és 1,6 százalék között, ez már jobb, mint az a 2,7–3,7 százalékos esés, mint amit három hónapja vártak.
Vagyis a munkáját túl sok ember valószínűleg nem fogja elveszteni, és a béremelések is nagyobbak lesznek, mint amit korábban vártak, de ez sovány vigasz, hiszen az inflációra adott legjobb forgatókönyv is durvább, mint ami szeptemberben még a legrosszabb jóslat volt. Hogy a 2023-ra jósolt 15–19,5 százalékos drágulás mennyire brutális, azt talán az szemlélteti a legjobban, hogy az éves átlag 2022-re is csak 14,5–14,7 százalék közötti lesz.
A drágulás üteme az év közepétől lassulhat jelentősen, de már valamikor 2023 első hónapjaiban túl lehetünk az inflációs csúcson. Ennek az MNB szerint három fő oka van:
- mivel idén a második félévben szálltak el igazán csúnyán az árak, 2023 közepétől a bázishatás már visszafogja az inflációt,
- a globális hatások is segítenek,
- és aminek a legkevésbé örülhetünk: az is lassítja a drágulást, hogy a belső kereslet csökken, azaz már nem nagyon tudnak hova emelni az árakon, mert nem marad, aki még ennél is drágábban vásárolna.
És igen, ilyenkor érdemes hozzátenni azt, hogy az infláció mindig a 12 havival korábbi árszinthez képest mért változást mutatja, tehát az, hogy lassulni fog az infláció, nem azt jelenti, hogy bármi is olcsóbb lenne, hanem azt, hogy a mostanihoz képest már csak tizenegynéhány százalékkal lesz drágább jövőre.
| Tavaly ilyenkor azt mondta az MNB, 2022-ben nagyon látványos lehet az élelmiszer-infláció |
Amikor tavaly decemberben kiadta az MNB az akkori Inflációs jelentést, azzal leptek meg mindenkit, hogy rég nem látott élelmiszer-inflációt prognosztizáltak 2022-re. Persze ez is csak azt jelentette volna, hogy éves átlagban 6,9 százalékkal szállnak el az ételárak, de ez is az ételinfláció megduplázódását jelentette volna. Az az előrejelzése már finoman szólva sem jött be a jegybanknak, hogy a 2021. novemberi 7,4 százalékos szintről lassan, de biztosan csökkenni kezd az infláció. Akkor úgy számoltak, hogy 2022-ben valahol 4,7 és 5,1 százalék között lesz az éves átlagos áremelkedés – és ez még egy viszonylag pesszimista forgatókönyvnek számított. |
A télen mindenesetre még a mostani, 22,5 százalékosnál is nagyobb lehet az infláció az MNB szerint. Ennek a fő oka az, hogy a termelői árak tovább nőnek. Sok más országban most már csökken az infláció, leginkább azért, mert az energiaárak világszinten már nem annyira nőnek. Nálunk ez a hatás most még nem nagyon jelentkezik, a rezsicsökkentés elengedése miatt még jövő szeptemberig minden hónapban 2,5–3 százalékponttal magasabb lehet a mutató, mint ha már korábban is piaci árhoz közel kellett volna fizetni. Az üzemanyagárak idei decemberi emelése pedig 1,5–2 százalékponttal dobja meg az inflációt (ennek a hatása nyilván jövő novemberig marad meg a havi adatokban). Mindezzel együtt nálunk igazán még így sem az energia tolja meg az inflációt:
a nyár óta látott drágulás több mint felét az élelmiszerárak elszállása magyarázza, ezt viszont a globális folyamatok mellett a magyar élelmiszeripar hatékonysági és termelékenységi problémái okozták az MNB szerint.
Vagyis akármi is történik az energiaszektorban, az élelmiszeráraink attól még nem fognak egyik pillanatról a másikra javulni.
2023-ban emellett várhatóan tovább emelkedik néhány különadó, és a dohány jövedéki adója is, amely szintén növeli még az inflációt. Azt az MNB is elismeri, hogy a népegészségügyi termékadó júliusi emelése is begyűrűzött az inflációba – hiába ígérte a kormány azt, hogy az extra adókat nem hárítják át a cégek a fogyasztóra, természetesen áthárították, ennyit a „nem az emberek fizetik meg” szlogenről.
És a nagy infláció azt is magával hozza, hogy az emberek kevesebb pénzt tudnak félrerakni, a cégek pedig kevesebbet fordítanak a beruházásaikra. De még az állami beruházások is csökkenni fognak a jegybank szerint. A háztartások fogyasztási kiadásai jó esetben 1,4, rosszabb helyzetben 2,1 százalékkal fognak csökkenni, ami nagyon súlyos bajokat mutat.
Esetleg akad bármi, ami nem ennyire szörnyű?
Egy ilyen rossz helyzetben a kevés jó hír egyike az, hogy a munkaerőpiacot annyira nem rengeti meg a válság. Lesznek azért bajok, az például már most látszik, hogy az építőiparban, a feldolgozóiparban és a szolgáltató szektorban létszámleépítés jöhet a következő pár hónapban. De az MNB szerint azért olyan tömeges munkahelyvesztés, mint amilyen mondjuk a 2008-as válságnál volt, nem várható, és még a kicsit megnőtt munkanélküliség is csökkenésnek indulhat tavasztól.
A másik apró reménysugár az, hogy az iparunk még rendben van, nem rogyott meg a háború ellenére sem. A járműgyártás jó teljesítménye (most a tavalyival ellentétben nem voltak nagyobb leállások) mellett az MNB azt emelte ki, hogy az ázsiai cégek miatt az akkumulátorgyártás felfutott. Ennek is köszönhető az, hogy 2022-ben még 4,5–5 százalék között lehet a GDP-növekedés.
De ezt főleg az magyarázza, hogy az év elején még nagyon pörgött a gazdaság, az ipar pedig még tartja magát. A rossz folyamatok a második félévben már nagyon látványosak. A technikai recessziót nem ússzuk meg – azt nevezik így, amikor egy évben ugyan pozitív a GDP-növekedés mérlege, de több egymást követő negyedévben csökkenést mérnek –, az éves mutató pedig a stagnálásnál valamivel jobb lesz az MNB szerint. Ez az előrejelzés jobb, mint a piaci elemzőké, a külsős szakértők általában pár százalékponttal 0 fölötti növekedést várnak, az MNB legpesszimistább prognózisa is 0,5 százalékos.
De persze még ha jól is nézne ki egy pozitív szám a végén, azért egy 15 százalék fölötti infláció mellett elért 0,5–1,5 százalékos GDP-növekedés is azt jelentené, hogy borzasztóan nehéz éve van a gazdaságnak.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
