MNB: az elmúlt három évben a leggazdagabbak reáljövedelme kétszer akkorát nőtt, mint a legszegényebbeké
Idén a legjobb esetben is 2 százalék alatt marad a GDP-növekedés.
Idén a legjobb esetben is 2 százalék alatt marad a GDP-növekedés.
A cégek alig költik a pénzt, a lakosság inkább félretesz, és ha ez nem lenne elég, a nyári aszály tönkretette a magyar gazdaság kevés 2024-es reményét is – olvasható ki az MNB Inflációs jelentéséből. Az is kiderül, hogy egy kicsit többet költöttek a magyarok a szomszéd országok boltjaiban, és azt is kiszámolták, hogy az elmúlt három és fél évben a leggazdagabbak reáljövedelme majdnem kétszer olyan nagyot nőtt, mint a legszegényebbeké.
Az autó- és az akkugyárakban dolgozik sok külföldi, egyre többen jönnek Ázsiából Magyarországra – elemzett az MNB.
Kicsit alacsonyabb lehet az infláció, mint amit eddig vártunk, de ezt a külföldi folyamatoknak tudhatjuk be – állapította meg az MNB Inflációs jelentése. Az is kiderült, hogy egyre többen tudnak félretenni pénzt, viszont az állampapírok után kapott kamatok jókora részét nem befektetik, hanem rögtön elköltik.
Az államadósság brutális finanszírozási kiadásai mellett csak nagyon fegyelmezett költségvetési politikával lehet tartani a – megemelt – 4,5 százalékos hiánycélt. Félő, hogy idén is jelentős lesz az áfalyuk. Tavaly csak a magas infláció miatt csökkent valamelyest az államadósság-mutató, idén komoly kockázat a devizaadósság növekedése. A GDP 2-3 százalékkal nőhet a belső kereslet élénkülésének köszönhetően, az infláció éves átlagban 3,5-5 százalék között lehet. A jegybank közzétette friss előrejelzését.
2023-nál már sokkal jobb lesz a helyzet jövőre, de az inflációs célt csak a legjobb esetben sikerül elérni 2024-ben, a fogyasztás pedig csak lassan indul be, annyira elértéktelenedtek a keresetek az előző időszakban, hogy még nem mernek az emberek igazán költekezni – olvasható ki az MNB friss Inflációs jelentéséből.
Év végén 6 százalék körül lehet az infláció a Magyar Nemzeti Bank szerint. A gazdasági visszaesés és a költségvetési hiány nagyobb lesz a vártnál, amúgy a jegybank meglehetősen optimistán látja a helyzetet, 2024 elején valószínűleg gyorsulni fog a kamatcsökkentés.
Rendesen elszámolta magát a kormány: 3,9 százalék helyett 5,2 lehet az idei hiány, mert nincs elég áfabevétel, ellenben drága az államadósság finanszírozása. A korábban várt 0,5 százaléknál is nagyobb lehet a gazdasági visszaesés, az éves átlagos infláció 18 százalék körül alakulhat, miközben egy felmérés szerint a magyarok majdnem fele nyomorog vagy a nyomor szélén áll. Ehhez képest nem a nyugdíja felét, csak a harmadát kapja meg kiegészítésként egy átlagos nyugdíjas. Kiderült viszont, hogy olyan nincs, hogy valami olcsó, a fast fashion legalábbis nem az, de azért egy albán tengerparti lakás még nagyon megérheti. Vonattal viszont jobb, ha nem próbálunk menni. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nagyon elcsúszott a kormány, 3,9 százalék helyett 5,2 lehet az idei hiány, mert nincs elég áfabevétel, ellenben drága az államadósság finanszírozása. Gazdasági növekedés idén nem lesz, az infláció viszont majdnem 18 százalék. Jövőre jobbak a kilátások – ami a költségvetést illeti, köszönhetően egyebek mellett a számtalan megszorításnak. Az infláció lassulását fékezheti, ha a cégek az idei brutális infláció alapján áraznak jövőre.
Vége a jegybanki vészhelyzetnek, kivezetik az egy éve ideiglenesen működő, az árfolyamválság megakadályozása érdekében bevezetett eszközöket, megszűnik a kettős kamatrendszer. A következő hónapokban a 13 százalékos alapkamat csökkentése is terítékre kerül, de még sokáig maradnak a magas kamatok. Orbán Viktor az Országgyűlésben rombolta a jegybank hitelességét, minisztere, Nagy Márton pedig harcot hirdetett.
Jövőre akár egy százalékponttal megdobhatja az inflációt, hogy a kormány megtartja az „extraprofit” különadókat és adókat emel – összességében ezer milliárd forintot kivonva a gazdaságból. Az idei infláció már a jegybank szerint is biztosan magasabb lesz a kormány által vártnál. Némi gazdasági növekedés lehet, de jórészt az is a mezőgazdaság tavalyi pocsék évéhez képesti visszapattanásnak lesz köszönhető.
Maradt az alapkamat, miközben más fronton folytatta az óvatos normalizációt a Magyar Nemzeti Bank júniusban. A monetáris tanács érdemi csökkenést vár az inflációnál az év második felében, amit részben a kereslet csökkenése magyaráz. A legújabb makrogazdasági előrejelzése alapján a célérték így is csak 2025-ben érhető el, miközben az idei növekedési kilátásokat ugyanazok a bizonytalanságok övezik, mint márciusban.